(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 132. cikkének megfelelően jogosult rendeletek elfogadására. Ezenkívül a Szerződés 132. cikke és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34. cikke a KBER Alapokmányának 25.2. cikkére való hivatkozás révén a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatok ellátásához szükséges mértékben szabályozási hatáskörrel ruházza fel az EKB-t.

(2)

A hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló uniós jog az illetékes hatóságok által gyakorolható választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről rendelkezik.

(3)

A részt vevő tagállamokban az EKB a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott illetékes hatóság az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül az 1024/2013/EU rendelet szerinti mikroprudenciális feladatai ellátása alkalmazásában azon hitelintézetek tekintetében, amelyek az említett rendelet 6. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) (4) IV. részének és 147. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentősnek minősülnek. Ezért az EKB rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyekkel a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében az illetékes hatóságok rendelkeznek. Így különösen az EKB hatáskörébe tartozik az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlása.

(4)

Az EKB felügyeleti feladatait az SSM-en belül látja el, amelynek biztosítania kell, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos uniós szakpolitika koherens és hatékony módon valósuljon meg, valamint hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyve azonos módon vonatkozzon valamennyi érintett tagállamban lévő hitelintézetre, továbbá, hogy e hitelintézetek a legmagasabb minőségű felügyelet alá tartozzanak. Az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátásakor teljes mértékben figyelembe kell vennie a hitelintézetek, méretük és üzleti modelljeik sokféleségét, valamint az uniós bankszektor sokszínűségének rendszerszintű előnyeit.

(5)

Az SSM-ben részt vevő tagállamokon belül a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények következetes alkalmazása az 1024/2013/EU rendelet és a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) konkrét célkitűzése, amivel az EKB van megbízva.

(6)

Az 1024/2013/EU rendelettel összhangban az EKB alkalmazza az összes vonatkozó uniós jogszabályt, és amennyiben az uniós joganyag irányelvekből áll, az irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat. Amennyiben a vonatkozó uniós joganyag rendeletekből áll, és amennyiben jelenleg az említett rendeletek a tagállamok számára kifejezetten lehetőségeket és mérlegelési jogköröket ajánlanak fel, az EKB-nak is alkalmaznia kell az e lehetőségeket és mérlegelési jogköröket érvényesítő nemzeti jogszabályokat. E nemzeti jogszabályok nem érinthetik az SSM zavartalan működését, amelyért az EKB felelős.

(7)

Nem tartoznak e választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök közé azok, amelyeket az uniós jog biztosít az illetékes hatóságok számára, amelyek gyakorlása kizárólag az EKB hatásköre és amelyeket adott esetben gyakorolnia kell.

(8)

Az EKB-nak a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlásakor figyelembe kell vennie az uniós jog általános elveit, különösen az egyenlő bánásmódot, az arányosságot és a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásait.

(9)

Az EKB a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásai tekintetében elismeri, hogy átmeneti időszakokra van szükség, amennyiben a mérlegelési jogkörök általa történő gyakorlása jelentősen eltér attól a megközelítéstől, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok e rendelet hatálybalépése előtt elfogadtak. E tekintetben a sztenderd módszert és a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézeteknek is megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani. A hitelintézeteknek ezért legkésőbb 2020. december 31–én alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott, a késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöböt, és 2019. június 1-je előtt kötelesek értesíteni az EKB-t az ilyen küszöb alkalmazása kezdetének pontos időpontjáról.

(10)

Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja felhatalmazza az illetékes hatóságokat arra, hogy a 178. cikk (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékelése érdekében küszöböt határozzanak meg. E küszöb meghatározása során az EKB-nak figyelembe kell venni az (EU) 2018/171 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott kritériumokat.

(11)

Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöb elfogadható kockázati szintet tükröz, és alkalmazása lehetővé teszi a felügyelt hitelintézetek tőkekövetelményeinek jobb összehasonlíthatóságát.

(12)

A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 143. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy az illetékes hatóságok nyilvánosságra hozzák az uniós jogban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásának módját,