(1)   Ez a rendelet állapítja meg az alábbiak mindegyikére kiterjedő szabályokat:

(2)   Ez a rendelet nem érinti azokat a felügyeleti feladatokat, amelyeket az SSM-rendelet nem ruház át az EKB-ra, és amelyek ennélfogva a nemzeti hatóságoknál maradnak.

(3)   Ezt a rendeletet különösen az EKB/2004/2 határozattal (3) és az Európai Központi Bank felügyeleti testületének eljárási szabályzatával (4) együttesen kell értelmezni, különösen az SSM-en belüli döntéshozatal tekintetében, beleértve a felügyeleti testület és a Kormányzótanács között a Kormányzótanács részéről az SSM-rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében említett kifogás elmaradására irányadó eljárást, valamint más idevágó EKB jogi aktusokat, beleértve az EKB/2014/16 határozatot (5).

(1)   Minden egyes, a mechanizmusban részt vevő tagállamban található jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport felügyeletére közös felügyeleti csoportot kell létrehozni. Minden egyes közös felügyeleti csoport tagsága az EKB és az INH-k 4. cikk szerint kijelölt alkalmazottaiból áll, akik az EKB kijelölt alkalmazottjának (a továbbiakban: a közös felügyeleti csoport koordinátora) és az INH részéről egy vagy több, a 6. cikkben tovább részletezett alkoordinátor felügyelete alatt dolgoznak.

(2)   E rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a közös felügyeleti csoport feladata például:

(1)   Az EKB felelős a közös felügyeleti csoportok létrehozásáért és összetételéért. A közös felügyeleti csoportokba az INH-k részéről az alkalmazottakat az illetékes INH-k a (2) bekezdésnek megfelelően jelölik ki.

(2)   Az SSM-rendelet 6. cikkének (8) bekezdésében megállapított elveknek megfelelően és az említett rendelet 31. cikkének sérelme nélkül az INH-k alkalmazottaik közül egy vagy több személyt jelölnek ki a közös felügyeleti csoportok tagjává. Az INH alkalmazottja több közös felügyeleti csoportba is kijelölhető tagként.

(3)   A (2) bekezdés ellenére az EKB előírhatja az INH-knak a kijelölés módosítását, ha az a közös felügyeleti csoport összetétele szempontjából helyénvaló.

(4)   Amennyiben több INH lát el felügyeleti feladatokat a mechanizmusban részt vevő tagállamban, vagy ha a mechanizmusban részt vevő valamely tagállamban a nemzeti jog az NKB-ra meghatározott felügyeleti feladatokat telepít és az NKB nem minősül INH-nak, az érintett hatóságok összehangolják részvételüket a közös felügyeleti csoportokon belül.

(5)   Az EKB és az INH konzultálnak egymással és a közös felügyeleti csoportok vonatkozásában megállapodnak az INH forrásainak felhasználásáról.

(1)   A mechanizmusban részt vevő tagállamok jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport prudenciális felügyeletében a nemzeti jog szerint részt vevő, de INH-nak nem minősülő NKB-k egy vagy több alkalmazottjukat tagként jelölhetik a közös felügyeleti csoportokba.

(2)   Az ilyen jelölésről az EKB-t tájékoztatni kell és a 4. cikket megfelelően alkalmazni kell.

(3)   Amennyiben a mechanizmusban részt vevő tagállamok NKB-inak alkalmazottait a közös felügyeleti csoportokba kijelölik, az INH-kra a közös felügyeleti csoportokkal kapcsolatban tett hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy az egyben az ilyen NKB-kra való hivatkozás is.

(1)   A közös felügyeleti csoport koordinátora az INH (2) bekezdésben meghatározott alkoordinátorai támogatásával biztosítja a közös felügyeleti csoporton belül folyó munka koordinálását. A közös felügyeleti csoport tagjai ebből a célból követik a közös felügyeleti csoport koordinátorának utasításait a közös felügyeleti csoporton belüli feladataik vonatkozásában. Ez nem érinti a saját INH-jukon belüli feladataikat és kötelezettségeiket.

(2)   Minden olyan INH, amely több alkalmazottat jelöl a közös felügyeleti csoportba, egyiküket alkoordinátornak nevezi ki (a továbbiakban: az INH-alkoordinátor). Az INH-alkoordinátorok támogatják a közös felügyeleti csoport koordinátorát a közös felügyeleti csoporton belüli feladatok megszervezésében és koordinálásában, különösen azon alkalmazottak tekintetében, akiket ugyanazon INH jelölt, mint az érintett INH-alkoordinátort. Az INH-alkoordinátor utasításokat adhat a közös felügyeleti csoport azonos INH által jelölt tagjainak, feltéve, hogy ezek az utasítások nem ütköznek a közös felügyeleti csoport koordinátora által adott utasításokkal.

(1)   A 2013/36/EU irányelv 111. cikkében foglaltak szerint azon hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok vonatkozásában, amelyek összevont alapon jelentősnek minősülnek, az EKB gyakorolja a felügyeletet összevont alapon, amennyiben az anyavállalat vagy valamely a mechanizmusban résztvevő tagállam intézménye, vagy pedig valamely a mechanizmusban résztvevő tagállamban letelepedett uniós anyavállalat.

(2)   Az érintett INH látja el a felügyeleti feladatokat összevont alapon azon hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok vonatkozásában, amelyek összevont alapon kevésbé jelentősnek minősülnek.

(1)   Amennyiben az összevont alapú felügyeletet az EKB látja el, egyben betölti a 2013/36/EU irányelv 116. cikke értelmében létrehozott kollégium elnöki tisztét. A kollégiumban megfigyelőként jogosultak részt venni a mechanizmusban részt vevő azon tagállam INH-i, amelyben az anyavállalat, a leányvállalatok vagy – ha vannak – a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében vett jelentős fióktelepek székhelye van.

(2)   Ha a 2013/36/EU irányelv 116. cikke szerinti kollégium nem jön létre, és a jelentős felügyelt szervezetnek a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (1) bekezdése értelmében jelentősnek minősülő fióktelepei vannak, az EKB felügyeleti kollégiumot hoz létre a székhely szerinti tagállamok illetékes hatóságaival.

(1)   A mechanizmusban részt vevő másik tagállam területén fióktelepet létesíteni kívánó minden jelentős felügyelt szervezet erről a szándékáról értesíti a mechanizmusban részt vevő azon tagállam INH-ját, amelyben székhelye van. A tájékoztatást a 2013/36/EU irányelv 35. cikkének (2) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően kell megadni. Az INH haladéktalanul értesíti az EKB-t ezen értesítés kézhezvételéről.

(2)   A mechanizmusban részt vevő másik tagállam területén fióktelepet létesíteni kívánó minden kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet erről a szándékáról értesíti INH-ját a 2013/36/EU irányelv 35. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően.

(3)   Amennyiben az EKB az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül ellenkező értelmű határozatot nem hoz, az (1) bekezdésben említett fióktelep létrehozható és megkezdheti tevékenységét. Az EKB ezeket az információkat közli a mechanizmusban részt vevő azon tagállam INH-jával, amelyben a fióktelepet létre fogják hozni.

(4)   Amennyiben a székhely szerinti tagállam INH-ja az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül ellenkező értelmű határozatot nem hoz, a (2) bekezdésben említett fióktelep létrehozható és megkezdheti tevékenységét. Az INH ezt az információt közli az EKB-val, valamint a mechanizmusban résztvevő azon tagállam INH-jával, amelyben a fióktelepet létre fogják hozni.

(5)   Amennyiben változás következik be az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban közölt információkban, a felügyelt szervezet a változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal írásbeli értesítést küld az ilyen változásról annak az INH-nak, amely az induló tájékoztatást kézhez vette. Ez az INH tájékoztatja azon tagállam INH-ját, amelyben a fióktelep létesül.

(1)   Minden olyan jelentős felügyelt szervezet, amely a szolgáltatásnyújtás szabadságát tevékenységének a mechanizmusban részt vevő másik tagállam területén első alkalommal való nyújtásával kívánja gyakorolni, értesíti a mechanizmusban résztvevő azon tagállam INH-ját, amely tagállamban a jelentősnek minősülő felügyelt szervezet a tevékenysége végzésének központját kialakítani szándékozik. Az értesítést 2013/36/EU irányelv 39. cikke (1) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően kell teljesíteni. Az INH haladéktalanul értesíti az EKB-t az ilyen értesítés kézhezvételéről. Az INH közli továbbá az értesítést a mechanizmusban részt vevő azon tagállam INH-jával, amelyben a szolgáltatásokat nyújtani fogják.

(2)   Minden olyan kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet, amely a szolgáltatásnyújtás szabadságát tevékenységének a mechanizmusban részt vevő másik tagállam területén első alkalommal való nyújtásával kívánja gyakorolni, saját INH-ját a 2013/36/EU irányelv 39. cikke (1) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően értesíti. Az értesítést közölni kell az EKB-val, valamint a mechanizmusban résztvevő azon tagállam INH-jával, ahol a szolgáltatásokat nyújtják.

(1)   Amennyiben a mechanizmusban részt nem vevő tagállam illetékes hatósága a 2013/36/EU irányelv 35. cikkének (2) bekezdésében említett információkat az említett irányelv 35. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárás szerint közli a mechanizmusban részt vevő azon tagállam INH-jával, amelyben a fióktelepet létre kívánják hozni. Ezen INH haladéktalanul értesíti az EKB-t e közlés kézhezvételéről.

(2)   A mechanizmusban részt nem vevő tagállam illetékes hatósága általi közlés kézhezvételétől számított két hónapon belül az SSM-rendelet 6. cikkében és az e rendelet IV. részében megállapított kritériumok szerint jelentősnek minősülő fióktelep esetében az EKB, vagy az SSM-rendelet 6. cikkében és az e rendelet IV. részében megállapított kritériumok szerint kevésbé jelentősnek minősülő fióktelep esetében az érintett INH felkészül a fióktelep 2013/36/EU irányelv 40–46. cikke szerinti felügyeletére, és szükség szerint jelzi azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a fióktelep – a közjó érdekében – tevékenységét a fogadó tagállamban folytathatja.

(3)   Az INH-k tájékoztatják az EKB-t azokról a feltételekről, amelyek mellett – a nemzeti jog alapján és a közjó érdekében – fióktelep tevékenységet folytathat tagállamukon belül.

(4)   A fióktelepet létesíteni kívánó hitelintézet a 2013/36/EU irányelv 35. cikke (2) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerint megadott adatok változását az (1) bekezdésben hivatkozott INH-val kell közölni.

(1)   Az EKB az SSM-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban gyakorolja a fogadó tagállam illetékes hatóságának hatásköreit, amennyiben a fióktelep az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdése értelmében véve jelentősnek minősül.

(2)   Amennyiben a fióktelep az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdése értelmében véve kevésbé jelentősnek minősül, a fogadó tagállam illetékes hatóságának hatásköreit a mechanizmusban részt vevő azon tagállam illetékes hatósága gyakorolja, amelyben a fióktelepet létesítik.

(1)   Az SSM-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban és 4. cikke (1) bekezdésének hatályán belül az EKB látja el a fogadó tagállam illetékes hatóságának feladatait a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetek tekintetében, amelyek a szolgáltatásnyújtás szabadságát a mechanizmusban részt vevő tagállamban kívánják gyakorolni.

(2)   Ha a szolgáltatásnyújtás szabadsága a közjót szolgálja a mechanizmusban részt vevő tagállamok nemzeti joga szerinti bizonyos feltételekkel, az INH-k tájékoztatják az EKB-t ezekről a feltételekről.

(1)   A mechanizmusban részt nem vevő tagállam területén fióktelepet létesíteni kívánó vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságát gyakorolni kívánó jelentős felügyelt szervezet értesíti az érintett INH-t e szándékáról, a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően. Az INH haladéktalanul értesíti az EKB-t ezen értesítés kézhezvételéről. Az EKB gyakorolja a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága hatásköreit.

(2)   A mechanizmusban részt nem vevő tagállam területén fióktelepet létesíteni kívánó vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságát gyakorolni kívánó, kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet értesíti az érintett INH-t e szándékáról, a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően. Az érintett INH gyakorolja a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága hatásköreit.

(1)   A jelentős felügyelt szervezet vonatkozásában az EKB vállalja fel a pénzügyi konglomerátum koordinátorának feladatát a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően.

(2)   A kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vonatkozásában az INH vállalja fel a pénzügyi konglomerátum koordinátorának feladatát a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően.

(1)   Az EKB azon jogának sérelme nélkül, amely szerint közvetlenül megkaphatja a felügyelt szervezetek által folyamatosan közölt adatokat vagy azokhoz közvetlenül hozzáférhet, az INH-knak mindenekelőtt határidőre és pontosan meg kell adniuk az EKB számára minden olyan adatot, amely az SSM-rendelet által az EKB-ra telepített feladatok elvégzéséhez szükséges. Ezen adatokba beletartoznak az INH-k ellenőrzési és helyszíni tevékenységéből eredő adatok.

(2)   Olyan körülmények között, amikor az EKB közvetlenül az SSM-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett jogi vagy természetes személyektől szerez információt, ezt a kapott információt határidőre és pontosan az INH-k rendelkezésére bocsátja. Ezen adatok körébe tartoznak különösen az INH-k számára az EKB-t támogató szerepkörük ellátásához szükséges adatok.

(3)   A (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az EKB az INH-k részére rendszeres hozzáférést biztosít az INH-k prudenciális felügyelethez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges aktualizált adatokhoz.

(1)   Az EKB az SSM-rendelettel ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben utasítások révén előírhatja az INH-knak, a KNH-knak vagy mindkettőnek, hogy a nemzeti jogban előírt feltételek mellett és azokkal összhangban és az SSM-rendelet 9. cikkében előírtak szerint gyakorolják hatáskörüket, amennyiben e rendelet nem ruházza fel az EKB-t az adott hatáskörrel.

(2)   Az INH-k és/vagy az SSM-rendelet 5. cikke vonatkozásában a KNH-k indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az EKB-t e hatáskörök gyakorlásáról.

(1)   A felügyelt szervezet, illetve az egyedileg az EKB felügyeleti eljárásának hatálya alá tartozó bármely más jogi vagy természetes személy által az EKB-nak küldött minden dokumentumot az Unió bármelyik – a felügyelt szervezet vagy más személy által választott – hivatalos nyelvén meg lehet szövegezni.

(2)   Az EKB, a felügyelt szervezetek és az egyedileg az EKB felügyeleti eljárásának hatálya alá tartozó bármely más jogi vagy természetes személyek megállapodhatnak az Unió egy hivatalos nyelvének a használatára az írásbeli kommunikációjukban, beleértve az EKB felügyeleti határozatait is.

A Uniós nyelv használatára vonatkozó ilyen megállapodás megszűnése az EKB felügyeleti eljárásnak még le nem folytatott vonatkozásaira vonatkozik.

Amennyiben a szóbeli meghallgatás résztvevői kérik az EKB felügyeleti eljárásának nyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelven történő meghallgatásukat, az EKB-t e követelményről kellő idővel előzetesen értesíteni kell annak érdekében, hogy az megtehesse a szükséges intézkedéseket.

(1)   Az EKB SSM-rendelet 4. cikkével és III. fejezetének 2. szakaszával összhangban indított minden felügyeleti eljárását az SSM-rendelet 22. cikkének és e cím rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni.

(2)   E cím rendelkezései nem vonatkoznak a felülvizsgálati testület által lefolytatott eljárásokra.

(1)   Az EKB felügyeleti eljárásában felek:

(2)   Az INH-k nem minősülnek félnek.

(1)   A felet az EKB felügyeleti eljárásával kapcsolatban teljes körűen képviselheti jogi vagy törvényes képviselője, illetve írásbeli meghatalmazással felhatalmazott meghatalmazottja.

(2)   A meghatalmazás visszavonása csak akkor hatályos, amikor az írásbeli visszavonást az EKB kézhez veszi. Az EKB a visszavonás kézhezvételét visszaigazolja.

(3)   Amennyiben a fél képviselőt jelölt ki valamely EKB felügyeleti eljárásban, az EKB ebben a felügyeleti eljárásban kizárólag a kijelölt képviselővel tart kapcsolatot, kivéve, ha különleges körülmények azt igénylik, hogy az EKB a féllel közvetlenül kapcsolatba lépjen. Ez utóbbi esetben a képviselőt tájékoztatni kell.

(1)   Az EKB felügyeleti eljárása megindítható hivatalból vagy valamely fél kérelmére. Az EKB a (3) bekezdésnek megfelelően hivatalból állapítja meg a tényállást, amely az egyes EKB felügyeleti eljárásokban a végső határozata meghozatalának alapjául szolgál.

(2)   Az EKB értékelésében figyelembe veszi az összes lényeges körülményt.

(3)   A fél az uniós jog alapján köteles részt venni az EKB felügyeleti eljárásában és közreműködni a tényállás tisztázásában. Az EKB fél kérelmére indult felügyeleti eljárásaiban az EKB a tényállás meghatározásakor szorítkozhat arra, hogy bekéri a féltől a lényeges ténybeli adatokat.

(1)   Az ügy tényállásának megállapítása érdekében az EKB – megfelelő mérlegelést követően – az általa helyénvalónak tartott bizonyítást folytatja le.

(2)   A felek az uniós jog alapján kötelesek az EKB-val közreműködni az ügy tényállásának tisztázásában. Különösen a szankcionálási eljárásokra vonatkozó uniós jog értelmében fennálló korlátok mellett a felek a valóságnak megfelelően adják elő azok a tényeket, amelyekről tudomásuk van.

(3)   Az EKB határidőt szabhat a felek számára bizonyítékaik beterjesztésére.

(1)   Az EKB – ha szükségesnek tartja – tanúkat és szakértőket hallgathat meg.

(2)   Amennyiben az EKB szakértőt rendel ki, egy megállapodásban meg kell határoznia a szakértő feladatait és határidőt kell tűznie, amelyen belül a szakértőnek jelentését be kell nyújtania.

(3)   Amennyiben az EKB tanúkat vagy szakértőket hallgat meg, ők jogosultak utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére. A tanúk jogosultak a keresetkiesés megtérítésére, a szakértők pedig a nyilatkozatuk megtételét követően a szolgáltatásukért a megállapodás szerinti díjra. A megtérítést az Európai Unió Bírósága által a tanúknak járó költségtérítésre és a szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell nyújtani.

(4)   Az EKB előírhatja, hogy az SSM-rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett személy tanúként jelenjen meg az EKB hivatali helyiségeiben vagy a mechanizmusban részt vevő tagállamban az EKB által meghatározott más helyen. Amennyiben az SSM-rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett személy jogi személy, a jogi személy képviseletében eljáró természetes személy köteles az előző mondat szerinti megjelenésre.

(1)   Mielőtt az EKB elfogadhatná a fél jogait hátrányosan érintő EKB felügyeleti határozatot, a félnek lehetőséget kell adni arra, hogy írásban kifejtse az EKB számára a tényállással kapcsolatos észrevételeit, az EKB felügyeleti határozata tekintetében jelentőséggel bíró kifogásait és jogalapot. Ha az EKB helyénvalónak tartja, lehetőséget adhat a feleknek arra, hogy egy megbeszélés keretében tegyék meg a tényállásra vonatkozó észrevételeiket, az EKB felügyeleti határozata tekintetében jelentőséggel bíró kifogásaikat, valamint jogalapot. Az értesítésben, amelyben az EKB a félnek lehetőséget ad észrevételei megtételére, közölni kell a meghozni kívánt EKB felügyeleti határozat lényeges tartalmát, a lényeges tényeket és kifogásokat, valamint azt a jogalapot, amelyekre az EKB határozatát alapítani kívánja. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak az SSM-rendelet III. fejezetének 1. szakaszára.

(2)   Ha az EKB lehetőséget ad a félnek arra, hogy egy találkozó keretében tegyék meg az EKB felügyeleti határozata tekintetében jelentőséggel bíró, a tényállásra, a kifogásokra, valamint a jogalapra vonatkozó észrevételeiket, a fél kellően ki nem mentett távolléte nem indok a találkozó elhalasztására. Ha a fél magát kellően kimentette, az EKB a találkozót elhalaszthatja vagy lehetőséget adhat a félnek arra, hogy írásban tegye meg az EKB felügyeleti határozata tekintetében jelentőséggel bíró, a tényállásra, a kifogásokra, valamint a jogalapra vonatkozó észrevételeit. Az EKB a találkozóról írásbeli jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a felek aláírnak; a jegyzőkönyv egy példányát a fél megkapja.

(3)   Biztosítani kell a fél számára az észrevételei írásban történő megtételének lehetőségét az azon nyilatkozat kézhezvételétől számított kéthetes határidőn belül, amely megállapítja azokat a lényeges tényeket, kifogásokat és jogalapot, amelyekre az EKB a felügyeleti határozatot alapítani kívánja.

Az EKB a fél kérelmére a határidőt adott esetben meghosszabbíthatja.

Különleges körülmények között az EKB a határidőt három munkanapra rövidítheti le. A határidő az SSM-rendelet 14. és 15. cikkének hatálya alá tartozó esetekben is lerövidíthető három munkanapra.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül és az (5) bekezdés szerint az EKB elfogadhat a félhez címzett, a fél jogait hátrányosan érintő EKB felügyeleti határozatot anélkül is, hogy a félnek lehetőséget adna arra, hogy az elfogadás előtt megtegye az EKB felügyeleti határozata tekintetében jelentőséggel bíró, a tényállásra, a kifogásokra, valamint a jogalapra vonatkozó észrevételeit, ha az azonnali döntéshozatal indokoltnak tűnik a pénzügyi rendszer jelentős károsodásának megelőzése érdekében.

(5)   Ha a (4) bekezdésnek megfelelően sürgős EKB felügyeleti határozatot fogadnak el, a félnek az elfogadás után indokolatlan késedelem nélkül lehetőséget kell kapnia, hogy írásban megtegye az EKB felügyeleti határozata tekintetében jelentőséggel bíró, a tényállásra, a kifogásokra, valamint a jogalapra vonatkozó észrevételeit. Biztosítani kell a fél számára az észrevételeinek írásban, az EKB felügyeleti határozat kézhezvételétől számított kéthetes határidőn belül történő megtételének lehetőségét. Az EKB a fél kérelmére a határidőt adott esetben meghosszabbíthatja; de a határidő a hat hónapot nem haladhatja meg. Az EKB a fél észrevételeire figyelemmel felülvizsgálja az EKB felügyeleti határozatot, és azt helybenhagyja, visszavonja, módosítja, vagy pedig visszavonja és új EKB felügyeleti határozattal váltja fel.

(6)   Az SSM-rendelet 18. cikke, valamint ezen rendelet X. része szerinti szankciókhoz kapcsolódó EKB felügyeleti eljárásokra a (4) és az (5) bekezdés nem vonatkozik.

(1)   Az érintett felek védekezéshez való jogát az EKB felügyeleti eljárása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Ebből a célból és az EKB felügyeleti eljárásának megindítását követően a feleknek jogukban áll betekinteni az EKB ügyiratába, amennyiben ez nem sérti az adott féltől különböző jogi és természetes személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra. Az INH-k indokolatlan késedelem nélkül továbbítják az EKB-nak az EKB felügyeleti eljárásaival kapcsolatban általuk kézhez vett iratbetekintési kérelmeket.

(2)   Az ügyiratot a EKB által az EKB felügyeleti eljárása során kapott, készített vagy összeállított összes dokumentum alkotja, függetlenül az adathordozótól.

(3)   Ez a cikk nem gátolja meg az EKB-t vagy az INH-kat abban, hogy felfedjék és felhasználják a jogsértés bizonyításához szükséges információkat.

(4)   Az EKB meghatározhatja, hogy az iratbetekintést e következő módon, illetve módokon lehet biztosítani, a felek technikai lehetőségeitől függően:

(5)   E cikk alkalmazásában a bizalmas információk körébe tartozhatnak az EKB vagy az INH belső dokumentumai; valamint az EKB és valamely INH közötti, illetve az INH-k közötti levelezés.

(1)   Az EKB felügyeleti határozatait a (2) bekezdés szerint el kell látni a határozat indokolásával.

(2)   Az indokolásnak tartalmaznia kell a lényeges tényeket és jogi indokokat, amelyekre az EKB a felügyeleti határozatát alapította.

(3)   Az EKB – a 31. cikk (4) bekezdésének figyelembevételével – csak olyan tényekre alapozhatja a felügyeleti határozatait, amelyekkel kapcsolatban a felek megtehették észrevételeiket.

(1)   Az EKB az EKB felügyeleti határozatról a felet értesítheti a) szóban, b) a felügyeleti határozat egy példányának kézbesítésével vagy átadásával, c) tértivevényes ajánlott levélben, d) futárszolgálattal, e) telefaxon vagy f) elektronikus úton, a (10) bekezdésnek megfelelően.

(2)   Ha képviselő írásbeli felhatalmazással rendelkezik, az EKB a képviselőt is értesítheti az EKB felügyeleti határozatáról. Ilyen esetekben az EKB nem köteles azt a felügyelt szervezetet is értesíteni az EKB felügyeleti határozatáról, amelyet a képviselő képvisel.

(3)   Az EKB felügyeleti határozatáról való szóbeli értesítés esetében a határozat akkor minősül a címzett számára kézbesítettnek, ha az EKB alkalmazottja tájékoztatta az EKB felügyeleti határozatáról a) természetes személy esetében az érintett természetes személyt, illetve b) jogi személy esetében a jogi személy felhatalmazott kézbesítési megbízottját. Ilyen esetben a szóbeli értesítést követően indokolatlan késedelem nélkül át kell adni a címzettnek az EKB felügyeleti határozatát írott formában.

(4)   Az EKB felügyeleti határozatáról tértivevényes ajánlott levélben történő értesítés esetében az EKB felügyeleti határozatáról való értesítés a postai szolgáltatónak való átadást követő tízedik napon a címzettnek kézbesítettnek tekintendő, kivéve, ha a tértivevény azt tanúsítja, hogy a levelet más napon vették kézhez.

(5)   Az EKB felügyeleti határozatáról futárszolgálat útján történő értesítés esetében az EKB felügyeleti határozatáról való értesítés a futárszolgálatnak való átadást követő tízedik napon a címzettnek kézbesítettnek tekintendő, kivéve, ha az átvételi elismervény azt tanúsítja, hogy a levelet más napon vették kézhez.

(6)   A (4) és az (5) bekezdés céljára az EKB felügyeleti határozatát kézbesítésre alkalmas címre (érvényes címre) kell megküldeni. Érvényes cím:

(7)   Az EKB felügyeleti eljárásban félnek minősülő minden személynek kérésre meg kell adnia egy érvényes címet.

(8)   Ha egy személy székhelye vagy lakóhelye nem tagállam államban van, az EKB kérheti, hogy a fél ésszerű időn belül nevezzen meg olyan kézbesítési megbízottat, akinek a lakóhelye vagy üzleti telephelye valamely tagállamban van. Amennyiben erre a kérésre kézbesítési megbízottat nem neveznek meg, illetve az ilyen kézbesítési megbízott megnevezéséig a kommunikációt a (3)–(5) és a (9) bekezdésnek megfelelően a fél EKB számára elérhető címére lehet kézbesíteni.

(9)   Amennyiben az EKB felügyeleti határozatának címzettje telefax számot adott meg az EKB-nak, az EKB a felügyeleti határozatról a címzettet a határozat másolatának telefaxon történő megküldésével is értesítheti. Az EKB felügyeleti határozatot a címzettnek kézbesítettnek kell tekinteni, ha az EKB a sikeres telefax-átvitelről kézbesítési jelentést kapott.

(10)   Az EKB meghatározhatja azokat a kritériumokat, amelyek fennállása esetén az EKB felügyeleti határozatai elektronikus vagy egyéb hasonló távközlési eszközök révén kézbesíthetőek.

(1)   Amennyiben egy személy jóhiszemű bejelentést tesz az SSM-rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett jogi aktusok felügyelt szervezetek vagy illetékes hatóságok általi feltehető megsértéséről, a bejelentést védett bejelentésként kell kezelni.

(2)   Az irányadó uniós adatvédelmi kerettel összhangban védelemben részesül az összes személyes adat a jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy vonatkozásában egyaránt.

(3)   Az EKB a védett bejelentést tevő személy személyazonosságát előzetes kifejezett hozzájárulásának beszerzése nélkül nem tárja fel, kivéve, ha erre további vizsgálattal vagy későbbi bírósági eljárással kapcsolatban bírósági végzés kötelezi.

(1)   Az EKB értékeli a jelentős felügyelt szervezetekre vonatkozó valamennyi bejelentést. Az EKB értékeli az EKB rendeleteiben vagy határozataiban foglaltak megsértése tekintetében a kevésbé jelentősnek minősülő szervezetekhez kapcsolódó bejelentéseket. Utóbbi esetben, amikor a bejelentés INH-khoz érkezik, azok továbbítják a bejelentéseket az EKB-hoz, a bejelentést tevő személy nevének közlése nélkül, kivéve, ha e személy ehhez kifejezetten hozzájárul.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül az EKB továbbítja az érintett INH-hoz a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetekre vonatkozó bejelentéseket, a bejelentést tevő személy nevének közlése nélkül, kivéve, ha e személy ehhez kifejezetten hozzájárul.

(3)   Az EKB információcserét folytat az INH-kkal: a) annak értékelése érdekében, hogy a bejelentéseket az EKB-nak és az érintett INH-nak is megküldték-e, illetve az intézkedések koordinálása érdekében; valamint b) hogy megismerje az INH-knak továbbított bejelentések nyomon követésének kimenetelét.

(4)   Az EKB ésszerű mérlegeléssel határozza meg a kapott bejelentések értékelésének módját és a megteendő intézkedéseket.

(5)   A felügyelt szervezetek feltehető jogsértése esetében az érintett felügyelt szervezet az EKB-nak megadja az általa a kapott bejelentés értékelése érdekében kért összes információt és dokumentumot.

(6)   Az (EKB-tól különböző) illetékes hatóságok feltehető jogsértése esetében az EKB felkéri az érintett illetékes hatóságot, hogy a bejelentett tényekre tegye meg észrevételeit.

(7)   Az EKB az SSM-rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében ismertetett éves jelentésében a bejelentésekről kivonatolt vagy összesített formában tájékoztatást ad úgy, hogy az egyes felügyelt szervezeteket vagy személyeket ne lehessen azonosítani.

(1)   A felügyelt szervezet jelentős felügyelt szervezetnek minősül, ha az EKB az érintett felügyelt szervezethez a 43–49. cikk szerint intézett EKB határozatban így határoz, kifejtve a határozatot alátámasztó indokokat.

(2)   A felügyelt szervezet jelentős felügyelt szervezetként történő minősítése megszűnik, ha az EKB a felügyelt szervezethez intézett EKB felügyeleti határozatban úgy dönt – kifejtve a határozatot alátámasztó indokokat –, hogy a szervezet kevésbé jelentősnek minősülő szervezet vagy többé nem jelentős felügyelt szervezet.

(3)   Valamely felügyelt szervezet az alábbiak bármelyike alapján jelentős felügyelt szervezetnek minősíthető:

(4)   A jelentős felügyelt szervezeteket közvetlenül az EKB felügyeli, kivéve, ha rendkívüli körülmények indokolják az érintett INH általi, e rész 9. címével összhangban történő felügyeletet.

(5)   Az EKB egyben közvetlenül látja el az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint elfogadott EKB határozat alapján kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport felügyeletét annyiban, hogy az EKB fogja közvetlenül gyakorolni az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében említett, összes lényeges hatáskört. Az SSM-rendelet alkalmazásában az ilyen kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport jelentősnek minősül.

(6)   Az e cikkben említett EKB határozatok meghozatala előtt az EKB konzultál az érintett INH-kkal. Az e cikkben említett minden EKB határozatról értesíteni kell az érintett INH-kat is.

(1)   Ha egy vagy több felügyelt szervezet egy felügyelt csoport részét alkotja, a jelentőség meghatározásának kritériumait a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén kell meghatározni, a IV. rész 3–7. címe rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   A felügyelt csoport részét alkotó minden egyes felügyelt szervezetet jelentős felügyelt szervezetnek kell tekinteni az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetében:

(3)   Amennyiben megállapítást nyert, hogy a felügyelt csoport jelentős vagy többé már nem jelentős, az EKB elfogad egy EKB határozatot a jelentős felügyelt szervezetté minősítésről vagy pedig a jelentős felügyelt szervezet minősítés felfüggesztéséről, és megadja a szóban forgó felügyelt csoport részét alkotó minden egyes felügyelt szervezet vonatkozásában az EKB általi közvetlen felügyelet kezdő és záró időpontját, a 39. cikkben előírt kritériumokkal és eljárásokkal összhangban.

(1)   E rendelet alkalmazásában egyetlen felügyelt szervezetnek kell tekinteni a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet által a mechanizmusban részt vevő azonos tagállamban nyitott összes fióktelepet.

(2)   E rendelet alkalmazásában külön felügyelt szervezetnek kell tekinteni a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet által a mechanizmusban részt vevő eltérő tagállamokban nyitott fióktelepeket.

(3)   Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok teljesülésének meghatározásakor a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepeit egyenként, külön felügyelt szervezetként kell értékelni, elkülönítve ugyanazon hitelintézet leányvállalataitól.

(1)   A mechanizmusban részt vevő egy vagy több tagállamban olyan hitelintézet által létesített leányvállalatokat, amelyek székhelye a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban vagy harmadik országban van, elkülönülten kell értékelni ugyanezen hitelintézet fióktelepeitől annak meghatározásakor, hogy az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok közül bármelyik teljesül-e.

(2)   Az alábbi leányvállalatokat elkülönülten kell értékelni annak meghatározásakor, hogy az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok közül bármelyik teljesül-e:

(1)   Amennyiben ez a rendelet eltérően nem rendelkezik, az EKB legalább évente felülvizsgálja, hogy valamely jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport továbbra is teljesíti-e az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok közül valamelyiket.

(2)   Amennyiben ez a rendelet eltérően nem rendelkezik, minden INH legalább évente felülvizsgálja, hogy valamely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport teljesíti-e az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok közül valamelyiket. A kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok esetében ezt a felülvizsgálatot a mechanizmusban részt vevő azon tagállam érintett INH-ja végzi el, amelyben a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén meghatározott anyavállalat székhelye van.

(3)   Az EKB a vonatkozó információk beérkezését követően bármikor, de különösen az 52. cikkben felsorolt esetekben felülvizsgálhatja, hogy a) a felügyelt szervezet teljesíti-e az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumokat, és b) hogy valamely jelentős felügyelt szervezet teljesíti-e az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumokat.

(4)   Ha egy INH úgy értékeli, hogy egy kevésbé jelentősnek minősülő szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő csoport teljesíti az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok közül bármelyiket, az INH indokolatlan késedelem nélkül értesíti erről az EKB-t.

(5)   AZ EKB vagy valamely INH kérésére az EKB és az érintett INH együttműködik annak meghatározásában, hogy az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok közül bármelyik teljesül-e valamely felügyelt szervezet vagy valamely felügyelt csoport vonatkozásában.

(6)   Ha az EKB a) úgy dönt, hogy átveszi a közvetlen felügyeletet a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport vonatkozásában, vagy pedig b) úgy dönt, hogy valamely felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport EKB általi közvetlen felügyeletét meg kell szüntetni, az EKB és az érintett INH együttműködik a felügyeleti hatáskörök terén a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében. A felügyelt szervezet közvetlen felügyeletének az EKB általi átvételekor az érintett INH, illetve az érintett szervezet felügyeleti hatásköreinek az INH-nak átadásakor az EKB készít különösen egy jelentést, amely tartalmazza a felügyelt szervezet felügyeleti múltját és kockázati profilját.

(7)   Az EKB határozza meg, hogy a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport jelentősnek minősül-e az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kritériumok ott előírt sorrendben való használatával, azaz az alábbiak szerint: a) méret; b) az Unió vagy a mechanizmusban részt vevő bármely tagállam gazdasági tekintetében fennálló jelentőség; c) a határokon átnyúló tevékenységek jelentősége; d) közforrásból származó pénzügyi segítség kérése vagy fogadása közvetlenül az ESM-ből; e) az a tény, hogy a szervezet a mechanizmusban részt vevő tagállam három legjelentősebb hitelintézetének egyike.

(1)   A felügyelt szervezet vagy a felügyelt csoport a cím alapján jelenetősnek történő minősítésére vonatkozó döntés meghozatalakor eltérő rendelkezés hiányában az EKB az e rendelet 2. címének III. részében foglalt eljárási szabályokat alkalmazza.

(2)   Az EKB a 45. cikkben meghatározott határidőn belül írásban közli a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport jelentőssé nyilvánításáról szóló EKB határozatot valamennyi érintett felügyelt szervezettel, és a határozatot közli az érintett INH-val is. Azon felügyelt szervezetek esetében, amelyek egy jelentős felügyelt csoport tagjai, az EKB az EKB határozatot a felügyelt szervezettel a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén közli, és gondoskodik arról, hogy a jelentős felügyelt csoportba tartozó valamennyi felügyelt szervezetet megfelelően tájékoztassa.

(3)   Azon felügyelt szervezetek tekintetében, amelyeket az EKB az (1) bekezdésnek megfelelően nem értesített, a 49. cikk (2) bekezdésében említett jegyzék minősül a kevésbé jelentősként történő besorolásukról történő értesítésnek.

(4)   Az EKB minden egyes jelentős felügyelt szervezetnek lehetőséget ad arra, hogy írásban nyilatkozzon az (1) bekezdés szerinti EKB határozat elfogadása előtt.

(5)   Az EKB ezen túlmenően a 39. cikk (6) bekezdésével összhangban az érintett INH-knak is lehetőség ad, hogy írásban megtegyék megjegyzéseiket és észrevételeiket, és az EKB ezeket megfelelően figyelembe veszi.

(6)   A felügyelt szervezet vagy a felügyelt csoport azon EKB határozatról való értesítés napjától minősül jelentős felügyelt szervezetnek vagy jelentős felügyelt csoportnak, amelyben meghatározásra kerül, hogy az jelentős felügyelt szervezetnek vagy a jelentős felügyelt csoportnak minősül.

(1)   Az EKB egy EKB határozatban határozza meg azt a napot, amikor átveszi a közvetlen felügyeletet a jelentős felügyelt szervezetté, illetve jelentős felügyelt csoporttá minősített felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport felett. Ez az EKB határozat megegyezhet a 44. cikk (2) bekezdésében említett határozattal. Az EKB a (2) bekezdés szerint ezt az EKB határozatot a közvetlen felügyelet átvétele előtt legalább egy hónappal közli minden érintett felügyelt szervezettel.

(2)   Ha az EKB a felügyelt szervezet vagy a felügyelt csoport felett a közvetlen felügyeletet az ESM-ből közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítség kérése vagy fogadása alapján veszi át, az EKB az (1) bekezdésben említett EKB határozatot kellő időben – a közvetlen felügyelet átvételének napja előtt legalább egy héttel – közli minden érintett felügyelt szervezettel.

(3)   Az EKB az (1) bekezdésben említett EKB határozatokat másolatban megküldi az érintett INH-knak.

(4)   Az EKB a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport feletti közvetlen felügyeletet legkésőbb azt a napot követő 12 hónappal veszi át, amelyen az EKB az adott felügyelt szervezetet vagy felügyelt csoportot a 44. cikk (2) bekezdése szerinti EKB határozatról értesíti.

(5)   Ezen cikk alkalmazásában egy felügyelt csoport esetében az EKB az EKB határozatról a felügyelt szervezetet a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén értesíti, és biztosítja, hogy a csoporton belüli felügyelt szervezeteket megfelelően tájékoztassa a vonatkozó határidőn belül.

(1)   Amikor az EKB elhatározza, hogy a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport EKB általi közvetlen felügyelete meg fog szűnni, az EKB kibocsát egy EKB határozatot minden érintett felügyelt szervezet felé, amelyben meghatározza a közvetlen felügyelet befejeződésének napját és okát. Az EKB ezt a határozatot legalább azon nap előtt egy hónappal fogadja, amelyen az EKB általi közvetlen felügyelet befejeződik. Az EKB ezt az EKB határozatot másolatban megküldi az érintett INH-knak is. A 45. cikk (5) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(2)   Az EKB az (1) bekezdés szerinti határozat elfogadása előtt valamennyi jelentős felügyelt szervezetnek lehetőséget ad arra, hogy írásban nyilatkozatot tegyenek.

(3)   Azon EKB határozatok, amelyek meghatározzák azt a napot, amelyen a felügyelt szervezet EKB általi közvetlen felügyelete befejeződik, kiadhatóak a felügyelt szervezetet kevésbé jelentősnek minősítő határozattal együtt.

(1)   Az olyan jelentős felügyelt szervezet esetében, amely ilyen minősítését a) mérete, b) az Unió vagy a mechanizmusban részt vevő bármely tagállam gazdasági tekintetében fennálló jelentősége, c) a határokon átnyúló tevékenységek jelentősége vagy az alapján kapta, hogy az e kritériumok legalább egyikének megfelelő csoport tagja, az EKB elfogad egy EKB határozatot, amely megszünteti a jelentős felügyeleti szervezeti minősítést és a közvetlen felügyeletet, ha három egymást követő éven át az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében említett kritériumok egyike sem teljesült egyedi alapon vagy azon felügyelt csoport szintjén, amelyhez a felügyelt szervezet tartozik.

(2)   Az olyan felügyelt szervezet esetében, amely amiatt minősül jelentősnek, mert a) saját maga, b) az a csoport, amelyhez a felügyelt szervezet tartozik, c) vagy az azonos csoporthoz tartozó, más okból jelentősnek nem minősülő felügyelt szervezet az ESM-ből közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítséget kért vagy kapott, az EKB akkor fogadja el a jelentős felügyeleti szervezeti minősítést és a közvetlen felügyeletet megszüntető EKB határozatot, ha a közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítséget elutasították, teljes egészében visszafizették vagy felmondták. Az ilyen határozatot a közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítség visszafizetése vagy felmondása esetében csak három naptári évvel a közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítség teljes visszafizetése vagy felmondása után lehet meghozni.

(3)   Az olyan felügyelt szervezet esetében, amely amiatt minősül jelentősnek, mert a mechanizmusban részt vevő tagállam három legjelentősebb hitelintézetének egyike, a 65–66. cikkben meghatározottak szerint, vagy pedig ilyen hitelintézet felügyelt csoportjához tartozik, és amely más okból nem jelentős, az EKB akkor fogadja el a jelentős felügyeleti szervezeti minősítést és a közvetlen felügyeletet megszüntető EKB határozatot, ha az érintett felügyelt szervezet három egymást követő naptári évben nem volt valamely, a mechanizmusban részt vevő tagállam három legjelentősebb hitelintézetének egyike.

(4)   Az olyan felügyelt szervezet esetében, amely az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint elfogadott EKB határozattal került közvetlen EKB-felügyelet alá, és amely más okból nem jelentős, az EKB akkor fogad el a jelentős felügyeleti szervezeti minősítést és a közvetlen felügyeletet megszüntető EKB határozatot, ha megalapozott mérlegelése szerint a közvetlen felügyelet a továbbiakban nem szükséges a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosításához.

(1)   Ha az EKB és az INH közötti hatáskörváltásra kerül sor, az a hatóság, amelynek hatásköre megszűnik (a továbbiakban: a megszűnő hatáskörű hatóság) tájékoztatja a hatáskört szerző hatóságot (a továbbiakban: a felügyeletet átvevő hatóságot) minden hivatalosan megindított felügyeleti eljárásról, amelyben döntést kell hozni. A megszűnő hatáskörű hatóság ezt a tájékoztatást azt követően haladéktalanul megadja, amint tudomást szerzett a hatáskörében bekövetkezendő változásról. A megszűnő hatáskörű hatóság ezt az információt folyamatosan – főszabályként havonta – frissíti, amennyiben van új, a felügyeleti eljárásra vonatkozó, jelentendő információ. A felügyeletet átvevő hatóság kellően indokolt esetben lehetővé teheti az ennél ritkább jelentést. A 48. és a 49. cikk alkalmazásában felügyeleti eljárás az EKB vagy az INH felügyeleti eljárása.

A hatáskörváltást megelőzően a megszűnő hatáskörű hatóság indokolatlan késedelem nélkül kapcsolatba lép a felügyeletet átvevő hatósággal a döntést igényelő minden új felügyeleti eljárás hivatalos megindítását követően.

(2)   Ha a felügyeleti hatáskör gyakorlója változik, a megszűnő hatáskörű hatóság törekedik a döntést igénylő, folyamatban lévő felügyeleti eljárásoknak a felügyeleti hatáskörváltás napja előtti befejezésére.

(3)   Ha egy döntést igénylő, hivatalosan megindított felügyeleti eljárás nem fejezhető be a felügyeleti hatáskörváltás napja előtt, a megszűnő hatáskörű hatóság továbbra is illetékes marad az ilyen folyamatban levő felügyeleti eljárás befejezésére. Ebből a célból a megszűnő hatáskörű hatóság a felügyeleti eljárás befejezéséig megtartja az összes vonatkozó hatáskörét. A megszűnő hatáskörű hatóság megtartott hatáskörei alapján az irányadó jognak megfelelően fejezi be a szóban forgó folyamatban lévő felügyeleti eljárást. A megszűnő hatáskörű hatóság a hatáskörváltást megelőzően folyamatban lévő felügyeleti eljárásban bármely határozat meghozatala előtt tájékoztatja a hatáskört átvevő hatóságot. A felügyeletet átvevő hatóság számára megküldi a meghozott határozat másolatát és a határozathoz kapcsolódó lényeges dokumentumokat.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve az EKB az érintett hivatalosan megindított felügyeleti eljárásra vonatkozó értékelés elvégzéséhez szükséges információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül az érintett INH-val konzultálva dönthet a felügyeleti eljárás átvételéről. Ha nemzeti jogi okból az előző mondatban említett értékelési időszak vége előtt EKB határozat meghozatala szükséges, az INH megadja az EKB-nak a szükséges információkat, és meghatározza különösen azt a határidőt, amelyen belül az EKB-nak döntenie kell arról, hogy kívánja-e átvenni az eljárást vagy sem. Amennyiben az EKB átveszi a felügyeleti eljárást, értesíti az érintett INH-t és a feleket az érintett felügyeleti eljárás átvételére vonatkozó döntéséről. Az EKB az EKB határozatban részletezi az ilyen felügyeleti eljárás átvételének következményeit.

(5)   Az EKB és az érintett INH együttműködik a folyamatban levő eljárások befejezése tekintetében és e célból információcserét folytathat.

(6)   Ez a cikk nem vonatkozik a szokásos eljárásokra.

(1)   Az EKB közzétesz egy jegyzéket, amelyen szerepel az EKB közvetlen felügyelete alatt álló összes felügyelt szervezet és felügyelt csoport neve – amennyiben a felügyelt szervezet számára annak jelentősége van, megjelölve azt a felügyelt csoportot, amelyhez tartozik –, valamint a közvetlen felügyelet konkrét jogalapja. A jegyzék tartalmazza a méretszempont alapján jelentősnek minősítés esetében a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport eszközeinek teljes értékét. Az EKB közzéteszi azon felügyelt szervezetek nevét, amelyeket – noha teljesítik az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében említett kritériumok egyikét, és ennélfogva jelentősnek minősülnének – az EKB mégis kevésbé jelentősnek minősít a IV. rész 9. címének megfelelő konkrét körülmények miatt, és ezért felettük a közvetlen felügyeletet nem az EKB látja el.

(2)   Az EKB közzétesz egy jegyzéket, amelyen szerepel a valamely INH közvetlen felügyelete alatt álló összes felügyelt szervezet neve, valamint az érintett INH megnevezése.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett jegyzéket elektronikusan kell közzétenni és annak az EKB honlapján elérhetőnek kell lennie.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett jegyzéket rendszeresen frissíteni kell.

(1)   Azt, hogy egy felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport a méretszempont alapján jelentős-e, az eszközök teljes értékére hivatkozással kell meghatározni.

(2)   A felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport akkor minősül jelentősnek, ha eszközeinek teljes értéke meghaladja a 30 milliárd eurót (a továbbiakban: a mérethatár).

(1)   Ha a felügyelt szervezet felügyelt csoport részét képezi, eszközeinek teljes értékét a felügyelt csoport irányadó jognak megfelelő, év végi prudenciális konszolidált adatszolgáltatása alapján kell meghatározni.

(2)   Ha a teljes eszközállomány nem határozható meg az (1) bekezdésben említett adatok alapján, az eszközök teljes értékét a legutolsó auditált, az az Unión belül a 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban alkalmazandó nemzetközi számviteli standardoknak (12) (IFRS) megfelelően elkészített éves pénzügyi beszámoló alapján, és ha ilyen éves pénzügyi beszámoló nem áll rendelkezésre, az irányadó nemzeti számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített éves pénzügyi beszámoló alapján kell meghatározni.

(3)   Ha a felügyelt szervezet nem képezi felügyelt csoport részét, eszközeinek teljes értékét az irányadó jognak megfelelő, év végi egyedi prudenciális adatszolgáltatás alapján kell meghatározni.

(4)   Ha a teljes eszközállomány a (3) bekezdésben említett adatok felhasználásával nem határozható meg, az eszközök teljes értékét a legutolsó auditált, az Unión belül a 1606/200/EK rendeletnek megfelelően érvényesülő IFRS standardoknak megfelelően elkészített éves beszámolója alapján, és ha ilyen beszámoló nem áll rendelkezésre, az irányadó nemzeti számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített éves pénzügyi beszámoló alapján kell meghatározni.

(5)   Ha a felügyelt szervezet egy euroövezeten kívüli tagállamban letelepedett hitelintézet fióktelepe, az eszközei teljes értékét a 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendelet (13) alapján szolgáltatott statisztikai adatok alapján kell meghatározni.

(1)   Ha kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vonatkozásában rendkívüli lényeges változás következik be azokban a körülményekben, amelyek a jelentőség méretszempont alapján történő meghatározása tekintetében jelentőséggel bírnak, az érintett INH felülvizsgálja, hogy a mérethatár továbbra is teljesül-e.

Ha ilyen változás jelentős felügyelt szervezet esetében következik be, az EKB felülvizsgálja, hogy a mérethatár továbbra is teljesül-e.

A jelentőség méretszempont alapján történő meghatározása tekintetében jelentőséggel bíró körülményekben rendkívüli lényeges változásnak minősül az alábbiak bármelyike: két vagy több hitelintézet egyesülése, b) jelentős üzletrész eladása vagy átruházása, c) a hitelintézet részvényeinek olyan átruházása, amelynek következtében többé nem tartozik ahhoz a felügyelt csoporthoz, amelyhez az eladás előtt tartozott, d) a felügyelt szervezet (vagy csoport) rendezett végelszámolásának elvégzésére vonatkozó végleges döntés, e) hasonló ténybeli helyzetek.

(2)   A kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet, és felügyelt csoport esetében a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén álló, kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet értesíti az érintett INH-t az (1) bekezdésben említett változásokról.

A jelentős felügyelt szervezet és jelentős felügyelt csoport esetében a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén álló felügyelt szervezet az EKB-t értesíti az (1) bekezdésben említett változásokról.

(3)   A 47. cikk (1)–(3) bekezdésében említett hároméves szabálytól való eltérésként, és a rendkívüli körülmények – ideértve (1) bekezdésben említett körülményeket – esetében az EKB az INH-kkal konzultálva dönt, hogy az érintett felügyelt szervezetek jelentősnek vagy kevésbé jelentősnek minősülnek, és arról az időpontról, amikortól a felügyeletet az EKB vagy az INH-k látják el.

(1)   A jelentőség méretszempont alapján történő meghatározásának alkalmazásában a konszolidált vállalkozások felügyelt csoportja azon vállalkozásokból áll, amelyeket az uniós jogszabályok alapján prudenciális okokból konszolidálni kell.

(2)   A jelentőség méretszempont alapján történő meghatározásának alkalmazásában a konszolidált vállalkozások felügyelt csoportjának részét képezik a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban található leányvállalatok és fióktelepek.

(1)   Az EKB különösen a következő kritériumokat veszi figyelembe annak értékelésekor, hogy valamely felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport az 56. cikkben meghatározottaktól eltérő okból jelentős-e az Unió vagy a mechanizmusban részt vevő valamely tagállam gazdasága szempontjából:

(2)   Az 52. cikk (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(1)   Valamely INH értesítheti az EKB-t, ha valamely felügyelt szervezetet a hazai gazdasága tekintetében jelentősnek tekint.

(2)   Az EKB az 57. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján értékeli az INH értesítését.

(3)   A 57. cikk megfelelően alkalmazandó.

(1)   Az EKB csak akkor tekintheti a felügyelt csoportot jelentősnek a határokon átnyúló tevékenységei alapján, ha a felügyelt csoport anyavállalata több, a mechanizmusban részt vevő tagállamban létesített leányvállalatokat.

(2)   Az EKB csak akkor tekinthet jelentősnek valamely felügyelt csoportot a határokon átnyúló tevékenységei alapján, ha az eszközeinek összértéke meghaladja az 5 milliárd eurót, és:

(3)   Az 52. cikk (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(1)   „Határokon átnyúló eszközök”: a felügyelt csoporttal összefüggésben a teljes eszközök azon része, amelyek tekintetében a partner hitelintézet vagy a mechanizmusban részt vevő azon tagállamtól eltérő tagállamban található jogi vagy természetes személy, amelyben az érintett felügyelt csoport székhelye van.

(2)   „Határokon átnyúló források”: a felügyelt csoporttal összefüggésben a teljes források azon része, amelyek tekintetében a partner hitelintézet vagy a mechanizmusban részt vevő azon tagállamtól eltérő tagállamban található jogi vagy természetes személy, amelyben az érintett felügyelt csoport székhelye van.

(1)   A felügyelt szervezet számára az ESM-től közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítség kérésére akkor kerül sor, amikor az ESM valamely tagja pénzügyi segítség nyújtását kéri az adott szervezet számára az ESM igazgatóságának az Európai Stabilitási Mechanizmust létrehozó szerződés 19. cikke alapján valamely hitelintézet közvetlen feltőkésítéséről szóló határozatának megfelelően, és az e határozat alapján elfogadott eszközökkel.

(2)   Valamely hitelintézet akkor részesül közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítségben, amikor a hitelintézet az (1) bekezdésben említett határozat és eszközök szerint a pénzügyi segítséget megkapja.

(1)   Az INH – a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet pénzügyi helyzetének jelentős megromlása esetében az EKB tájékoztatására vonatkozó, a 96. cikkben meghatározott kötelezettség sérelme nélkül – haladéktalanul tájékoztatja az EKB-t, amint tudomására jut, hogy valamely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet számára közforrásból nyújtott pénzügyi segítség válhat szükségessé nemzeti szinten közvetlenül az ESM-ből, és/vagy az ESM részéről.

(2)   Az INH – megfelelően indokolt sürgős esetek kivételével – a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet pénzügyi helyzetéről szóló jelentését megfontolásra nyújtja be az EKB-nak, azt megelőzően, hogy azt az ESM-hez benyújtaná.

(1)   Az a felügyelt szervezet, amelynek vonatkozásában az ESM-től közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítséget kérnek, vagy amely az ESM-től közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítséget kapott, attól a naptól minősül jelentős felügyelt szervezetnek, amikor nevében a közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítséget megkérték.

(2)   A közvetlen felügyelet EKB általi átvételének napját a 2. címnek megfelelő EKB határozatban kell meghatározni.

(3)   Az 52. cikk (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(1)   Valamely hitelintézet vagy felügyelt csoport jelentősnek minősül. ha egyike a mechanizmusban részt vevő tagállamban a három legjelentősebb hitelintézetnek vagy felügyelt csoportnak.

(2)   A mechanizmusban részt vevő tagállamban a három legjelentősebb hitelintézet vagy felügyelt csoport meghatározásának céljaira az EKB és az érintett INH figyelembe veszi a felügyelt szervezet, illetve a felügyelt csoport 50–55. cikknek megfelelően meghatározott méretét.

(1)   Az EKB minden naptári év október 1-jéig a mechanizmusban részt vevő minden egyes tagállam vonatkozásában megállapítja, hogy jelentős felügyelt szervezetnek kell-e minősíteni három olyan felügyelt szervezetet, amelynek székhelye, illetve olyan felügyelt csoportot, amely anyavállalatának székhelye a mechanizmusban részt vevő ilyen tagállamban van.

(2)   Az EKB kérésére az INH a szóban forgó naptári év október 1-jéig tájékoztatja az EKB-t a mechanizmusban részt vevő érintett tagállamban székhellyel rendelkező három legjelentősebb hitelintézetről vagy felügyelt csoportról. Az INH a három legjelentősebb hitelintézetet vagy felügyelt csoportot az 50–55. cikkben meghatározott kritériumok alapján határozza meg.

(3)   Az érintett INH a mechanizmusban részt vevő tagállamban a három legjelentősebb hitelintézet vagy felügyelt csoport mindegyike tekintetében jelentést ad az EKB-nak, amely tartalmazza mindegyik esetben a felügyeleti múltat és a kockázati profilt, kivéve, ha a hitelintézet vagy felügyelt csoport már jelentősnek minősül.

Az EKB a (2) bekezdésben említett információk kézhezvételekor lefolytatja saját értékelését. Az EKB ebből a célból kérheti az érintett INH-tól bármely lényeges információ megadását.

(4)   Ha az adott év október 1-jén a mechanizmusban részt vevő tagállamban a három legjelentősebb hitelintézet vagy felügyelt csoport közül egy vagy több nem minősül jelentős felügyelt szervezetnek, az EKB a 2. cím szerinti határozatot fogad el a három legjelentősebb hitelintézet vagy felügyelt csoport közül a jelentősnek nem minősülők tekintetében.

(5)   Az 52. cikk (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(1)   Az EKB az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint bármikor – EKB határozattal – úgy dönthet, hogy közvetlenül gyakorolja a felügyeletet valamely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport felett, amennyiben ez a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosításához szükséges.

(2)   Az (1) bekezdésben említett EKB határozat meghozatala előtt az EKB többek között a következő tényezők bérmelyikét figyelembe veszi:

(1)   Az EKB valamely INH kérésre értékeli, hogy a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazása biztosításának érdekében szükséges-e az SSM-rendelet szerinti közvetlen felügyelet gyakorlása valamely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport tekintetében.

(2)   Az INH kérelmében: a) megnevezi azt a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportot, amelynek vonatkozásában az INH álláspontja szerint az EKB-nak a közvetlen felügyeletet át kellene vennie, és b) megadja, hogy a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazása biztosításának érdekében miért szükséges a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport EKB általi közvetlen felügyelete.

(3)   Az INH kéréséhez csatolni kell az érintett kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport felügyeleti múltját és kockázati profilját feltüntető jelentést.

(4)   Amennyiben az EKB nem ért egyet az INH kérésével, úgy konzultál az érintett INH-val annak végső értékelése előtt, hogy a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport EKB általi felügyelete szükséges-e a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazása biztosításának érdekében.

(5)   Ha az EKB úgy dönt, hogy a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazása biztosításának érdekében a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport EKB általi közvetlen felügyelete szükséges, a 2. címnek megfelelő EKB határozatot fogad el.

(1)   Az EKB kérheti valamely INH-tól, hogy adjon valamely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport felügyeleti múltját és kockázati profilját feltüntető jelentést. Az EKB megjelöli a határnapot, amikorra az említett jelentést be kell nyújtani hozzá.

(2)   Az EKB konzultál az INH-val annak végső értékelése előtt, hogy a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport EKB általi felügyelete szükséges-e a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazása biztosításának érdekében.

(3)   Ha az EKB azt állapítja meg, hogy a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosításának érdekében a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport EKB általi közvetlen felügyelete szükséges, a 2. címnek megfelelő EKB határozatot fogad el.

(1)   Az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdésének második és ötödik albekezdésében említett különleges körülmények (a továbbiakban: különleges körülmények) olyan sajátos és tényleges körülmények esetén állnak fenn, amelyek alapján a felügyelt szervezet jelentőssé minősítése nem helyénvaló az SSM-rendelet célkitűzéseit és elveit és különösen a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazása biztosításának szükségességét figyelembe véve.

(2)   A „különleges körülmények” kifejezést szűken kell értelmezni.

(1)   Eseti alapon és konkrétan az érintett felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport – de nem felügyelet szervezetek kategóriái – vonatkozásában kell meghatározni, hogy fennállnak-e olyan különleges körülmények, amelyek indokolják az egyébként jelentős felügyelt szervezet kevésbé jelentősnek minősítését.

(2)   A 40. cikk megfelelően alkalmazandó.

(3)   A 44–46. és a 48–49. cikket megfelelően alkalmazni kell. Az EKB a különleges körülmények fennállására vonatkozó következtetésre vezető okokat EKB határozatban adja meg.

(1)   Az EKB az érintett INH-k támogatásával legalább évente egyszer felülvizsgálja, hogy a különleges körülmények továbbra is fennállnak-e azon felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport tekintetében, amelyet a különleges körülmények miatt kevésbé jelentősnek minősítettek.

(2)   Az érintett felügyelt szervezet megadja az EKB által az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat elvégzése érdekében bekért összes információt és dokumentumot.

(3)   Ha az EKB megítélése szerint a különleges körülmények többé nem állnak fenn, az érintett felügyelt szervezethez címzett EKB határozatot fogad el, amelyben meghatározza, hogy az jelentősnek minősül és különleges körülmények már nem állnak fenn.

(4)   A IV. rész 2. címe megfelelően alkalmazandó.

(1)   Az az INH, amely a mechanizmusban részt vevő tagállamban létesítendő hitelintézet tevékenységének megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet kap, erről a kérelemről 15 munkanapon belül értesíti az EKB-t.

(2)   Az INH értesíti az EKB-t arról a határidőről is, amelyen belül az irányadó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a kérelemre vonatkozó határozatot meg kell hozni és a kérelmezőt arról értesíteni kell.

(3)   Ha a kérelem hiányos, az INH – saját kezdeményezésére vagy az EKB kérésére – felkéri a kérelmezőt a szükséges további információk megadására. Az INH a további információk INH általi kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül továbbítja azokat az EKB-nak.

(1)   Ha az INH meggyőződött arról, hogy a kérelem teljesíti az irányadó nemzeti jogszabályokban megállapított engedélyezési feltételeket, elkészít egy határozattervezetet, amelyben javasolja az EKB-nak a hitelintézeti engedély megadását (a továbbiakban: „az engedélyező határozat tervezete”).

(2)   Az INH biztosítja, hogy az EKB és a kérelmező az irányadó nemzeti jogszabályokban előírt leghosszabb értékelési időszak vége előtt legalább 20 munkanappal értesítést kapjon az engedélyező határozat tervezetéről.

(3)   Az INH javasolhatja, hogy az engedélyező határozat tervezetéhez csatoljanak ajánlásokat, feltételeket és/vagy korlátozásokat a nemzeti vagy uniós jogszabályokkal összhangban. Ilyen esetekben az INH feladata a feltételek és/vagy korlátozások betartásának ellenőrzése.

(1)   Az EKB az irányadó uniós jogszabályokban megállapított engedélyezési feltételek alapján értékeli a kérelmet. Ha álláspontja szerint ezek a feltételek nem teljesülnek, az EKB lehetőséget ad a kérelmezőnek az értékelés szempontjából jelentős tényekről és kifogásokról írásbeli észrevételek megtételére a 31. cikknek megfelelően.

(2)   Ha találkozó szükséges vagy kellően indokolt egyéb esetekben az EKB az SSM-rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghosszabbíthatja a kérelemről való döntésre rendelkezésre álló leghosszabb időtartamot. A meghosszabbításról e rendelet 35. cikkének megfelelően értesíteni kell a kérelmezőt.

(1)   Az EKB tíz munkanapon belül határozatot hoz az INH-tól kézhez vett engedélyező határozat tervezetéről, kivéve, ha a 77. cikk (2) bekezdésének megfelelően a leghosszabb időtartam meghosszabbításáról határozatot hozott. Támogathatja az engedélyező határozat tervezetét és ezzel egyetért az engedélyezéssel, vagy pedig tiltakozhat az engedélyező határozat tervezete ellen.

(2)   Az EKB határozatát a kérelem, az engedélyező határozat tervezete és a kérelmező által a 77. cikknek megfelelően benyújtott észrevételek általa történő értékelésére alapozza.

(3)   Amennyiben az EKB nem hoz határozatot az (1) bekezdésben hivatkozott határidőn belül, az INH-által előkészített engedélyezési határozat tervezetét elfogadottnak kell tekinteni.

(4)   Az EKB engedélyező határozatot fogad el, ha a kérelmező megfelel az irányadó uniós jogszabályoknak és a kérelmező székhelye szerinti tagállam nemzeti jogszabályainak megfelelően az összes engedélyezési feltételnek.

(5)   Az engedélyező határozat kiterjed a kérelmező irányadó nemzeti jogszabályokban előírt hitelintézeti tevékenységeire, azon további engedélyezési követelmények sérelme nélkül, amelyek az irányadó nemzeti jogszabályok értelmében fennállnak az ügyfelektől betétek és más visszafizetendő pénzalapok elfogadása és saját kockázatra hitelek nyújtása tevékenységtől különböző tevékenységek vonatkozásában.

(1)   Ha az érintett INH úgy ítéli meg, hogy valamely hitelintézet engedélyét az irányadó uniós vagy nemzeti jogszabályoknak megfelelően teljes egészében vagy részben vissza kell vonni, ideértve a hitelintézet kérelmére történő visszavonást, az EKB-hoz határozattervezetet nyújt be, amelyben javasolja az engedély visszavonását (a továbbiakban: a visszavonásról szóló határozat tervezete), az alátámasztó dokumentumok kíséretében.

(2)   Az INH koordinációt végez a hitelintézetek szanálására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal (a továbbiakban: a nemzeti szanálási hatóság) minden olyan visszavonásról szóló határozat-tervezet tekintetében, amely a nemzeti szanálási hatóság számára jelentős.

(1)   Az EKB indokolatlan késedelem nélkül értékeli a visszavonásról szóló határozat tervezetét. Figyelembe veszi különösen az INH által beterjesztett sürgősségi indokokat.

(2)   A meghallgatáshoz való jog a 31. cikkben előírtak szerint érvényesül.

(1)   Ha az EKB olyan körülményekről értesül, amelyek indokolhatják az engedély visszavonását, saját kezdeményezésére értékeli, hogy az engedélyt az irányadó uniós jogszabályoknak megfelelően vissza kell-e vonni.

(2)   Az EKB bármikor konzultálhat az érintett INH-kkal. Ha az EKB valamely engedélyt vissza kíván vonni, a határozat tervezett meghozatala előtt legalább 25 munkanappal konzultál azon tagállam INH-jával, amelyben a hitelintézet székhelye van. Megfelelően indokolt sürgős esetekben a konzultáció határideje öt munkanapra csökkenthető.

(3)   Ha az EKB vissza kíván vonni egy engedélyt, értesíti az érintett INH-kat a hitelintézet észrevételeiről. A hitelintézet a 31. cikkben előírt meghallgatáshoz való joga érvényesül.

(4)   Az EKB koordinációt végez a nemzeti szanálási hatósággal az engedélynek az SSM-rendelet 14. cikkének (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban történő visszavonására vonatkozó javaslatról. Az EKB a nemzeti szanálási hatósággal való kapcsolatfelvételt követően haladéktalanul értesíti az INH-t.

(1)   Az EKB indokolatlan meghozza az engedély visszavonásáról szóló határozatot. Ennek során elfogadhatja vagy elutasíthatja a visszavonásról szóló határozat tervezetét.

(2)   Az EKB határozatának meghozatalakor figyelembe veszi az összes alábbi tényezőt: a) a visszavonást indokoló körülményekre végzett értékelés; b) adott esetben az INH visszavonásról szóló határozatának tervezete; c) konzultáció az érintett INH-val, és amennyiben az INH nem a nemzeti szanálási hatóság, a nemzeti szanálási hatósággal (az INH-val együtt: nemzeti hatóságok); d) a hitelintézet 81. cikk (2) bekezdése és 82. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott észrevételei.

(3)   Az EKB a 84. cikkben ismertetett esetekben elkészíti a teljes határozattervezetet is, ha az érintett nemzeti szanálási hatóság nem tiltakozik az engedély visszavonása ellen vagy az EKB azt állapítja meg, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartásához szükséges megfelelő intézkedéseket a nemzeti hatóságok nem hajtották végre.

(1)   Ha a nemzeti szanálási hatóság értesítést küld az EKB engedély visszavonására vonatkozó szándéka elleni kifogásáról, az EKB és a nemzeti szanálási hatóság megállapodik azon időtartamról, amely alatt az EKB tartózkodik az engedély visszavonása ügyében a további lépésektől. Az EKB a nemzeti szanálási hatósággal való kapcsolatfelvétel kezdeményezését követően haladéktalanul értesíti az INH-t e megállapodás megkötése érdekében.

(2)   Az egyeztetett határidő lejárata után az EKB értékeli, hogy kíván-e további lépéseket tenni az engedély visszavonása ügyében vagy az előrelépésre figyelemmel meg kívánja-e hosszabbítani az SSM-rendelet 14. cikkének (6) bekezdésének megfelelően egyeztetett határidőt. Az EKB egyaránt konzultál az érintett INH-val és a nemzeti szanálási hatósággal, amennyiben ez eltér az INH-tól. Az INH tájékoztatja az EKB-t az e hatóságok által megtett intézkedésekről, és a visszavonás következményeire vonatkozó értékeléséről.

(3)   A 83. cikket kell alkalmazni, ha az érintett nemzeti szanálási hatóság nem tiltakozik az engedély visszavonása ellen vagy az EKB azt állapítja meg, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartásához szükséges megfelelő intézkedéseket a nemzeti hatóságok nem hajtották végre.

(1)   Az az INH, amely a mechanizmusban részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet befolyásoló részesedése megszerzése szándékára vonatkozó bejelentést kap, erről a bejelentésről annak kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül a 2013/36/EU irányelv 22. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban értesíti az EKB-t.

(2)   Az INH értesíti az EKB-t, amennyiben további információk bekérése miatt fel kell függesztenie az értékelési időszakot. AZ INH minden ilyen további információt annak az INH által történő kézhezvételét követő 5 munkanapon belül megküldi az EKB-nak.

(3)   Az INH értesíti az EKB-t arról a dátumról is, amikorra az irányadó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a befolyásoló részesedés megszerzése elleni tiltakozásról vagy annak mellőzéséről a határozatot meg kell hozni és a kérelmezőt arról értesíteni kell.

(1)   Az az INH értékeli, hogy a potenciális részesedésszerzés megfelel-e az irányadó uniós és nemzeti jogban megállapított összes feltételnek, amelyhez a hitelintézetben történő befolyásoló részesedés megszerzésének szándékát bejelentették. Ezen értékelést követően az INH határozattervezetet készít az EKB számára a részesedésszerzés elleni tiltakozás vagy annak mellőzése tekintetében.

(2)   Az INH legkésőbb az irányadó uniós jogszabályban meghatározott értékelési határidő lejárata előtt 15 munkanappal benyújtja az EKB-nak az arra vonatkozó határozattervezetet, hogy a részesedésszerzés ellen tiltakozzon-e vagy sem.

(1)   Az EKB a 35. cikknek megfelelően késedelem nélkül értesíti a feleket a következő határozatokról:

(2)   Az EKB késedelem nélkül értesíti az érintett INH-t a következő határozatokról:

(3)   Az INH az engedély kérelmezőjét értesíti a következő határozatokról:

(4)   Az INH értesíti az érintett nemzeti szanálási hatóságot az EKB hitelintézeti engedély visszavonásáról szóló határozatáról.

(5)   Az EKB minden, a hitelintézeti engedély megadásáról szóló, vagy az engedélyt visszavonó határozatáról, továbbá az engedély érvényvesztéséről értesíti az Európai Bankhatóságot (EBH). Ennek során az EKB meghatározza az engedélyt visszavonó döntse alapjául szolgáló, vagy az érvényvesztést alátámasztó indokokat.

(1)   Valamely INH az EKB-nak feladatai ellátásában az SSM-rendeletben és ebben a rendeletben meghatározott feltételek mellett nyújt támogatást, és ellátja különösen az összes következő tevékenységet:

(2)   Az INH az EKB-nak nyújtott támogatás során követi az EKB jelentős felügyelt szervezetekkel kapcsolatos utasításait.

(1)   Az EKB az SSM-rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével és 6. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban felkérhet valamely INH-t, hogy készítsen elő az SSM-rendelet 4. cikkében említett feladatok gyakorlásával kapcsolatos valamely határozattervezetet az általa történő megfontolásra.

A felkérésben meg kell adni a határozattervezet EKB-nak történő megküldése határidejét.

(2)   Valamely INH saját kezdeményezésére is benyújthat – a közös felügyeleti csoporton keresztül – valamely jelentős felügyelt szervezetre vonatkozó határozattervezetet az EKB-hoz megfontolásra.

(1)   Annak biztosítására, hogy az intézményekben megbízható irányítási rendszerek működjenek, és az irányadó uniós és nemzeti jogszabályok, valamint az V. rész sérelme nélkül a jelentős felügyelt szervezetek értesítik az érintett INH-t a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 7. pontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett vezető testületeik tagjainak (a továbbiakban: a vezetők) vezetői és felügyeleti funkcióiban bekövetkezett minden változásról, ideértve a vezetők hivatali idejének megújítását. Az érintett INH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az EKB-t minden ilyen változásról, tájékoztatva arról a határidőről, amelyen belül az irányadó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a határozatot meg kell hozni és azt közölni kell.

(2)   A jelentős felügyelt szervezetek vezetői alkalmasságának értékeléséhez az EKB rendelkezik az illetékes hatóságokat az irányadó uniós és nemzeti jogszabályok alapján megillető hatáskörökkel.

(1)   A jelentős felügyelt szervezetek értesítik az érintett INH-t minden olyan új tényről, amely befolyásolhatja az alkalmasság kezdeti értékelését, illetve minden olyan egyéb ügyről, amely befolyásolhatja a vezető alkalmasságát, az ilyen tények vagy ügyek felügyelt szervezet vagy érintett vezető tudomására jutását követően indokolatlan késedelem nélkül. Az érintett INH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az EKB-t minden ilyen új tényről vagy ügyről.

(2)   Az EKB új értékelési eljárást kezdeményezhet az (1) bekezdésben említett új tények vagy ügyek alapján vagy ha az EKB olyan új tényről szerez tudomást, amely befolyásolhatja az érintett vezető kezdeti értékelését, vagy olyan más ügyről, amely befolyásolhatja a vezető alkalmasságát. Az EKB ezt követően az irányadó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően dönt a helyénvaló intézkedésről, és erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett INH-t.

(1)   A jelentős felügyelt szervezet – különösen az V. részben előírt különleges eljárások és annak az INH-val történő szokásos kapcsolattartásának sérelme nélkül – az EKB-hoz intézik az EKB-ra ruházott feladatok gyakorlásával kapcsolatos valamennyi kérésüket, bejelentésüket vagy kérelmüket.

(2)   Az EKB minden ilyen kérését, bejelentést vagy kérelmet az érintett INH rendelkezésére bocsát, és felkérheti az INH-t a határozattervezet 91. cikkel összhangban történő elkészítésére.

(3)   A kezdeti kérésre, bejelentésre vagy kérelemre megadott engedélyhez viszonyított jelentős változások esetében a jelentős felügyelt szervezetnek új kérést, bejelentést, kérelmet kell intéznie az EKB-hoz az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően.

(1)   Annak érdekében, hogy az EKB képes legyen a rendszer működése feletti, az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének c) pontjában megállapított felülvigyázói hatásköreinek gyakorlására az INH-k tájékoztatást nyújtanak az EKB-nak a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetre vonatkozó lényeges INH felügyeleti eljárásokkal kapcsolatban. Az EKB meghatározza az általános kritériumokat – különösen az érintett kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet kockázati helyzetének és a belföldi pénzügyi rendszerre potenciálisan gyakorolt hatásának figyelembevételét – annak meghatározásához, hogy mely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek tekintetében mely információkat kell bejelenteni. Az INH-knak a tájékoztatást az eljárás megindítása előtt vagy megfelelően indokolt sürgős esetekben azzal egyidejűleg kell megadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett lényeges INH felügyeleti határozatok körébe az alábbiak tartoznak:

(3)   Az EKB által az ebben a cikkben foglaltakkal összhangban meghatározott tájékoztatási követelményeken túlmenően az EKB bármikor tájékoztatást kérhet az INH-któl az általuk a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek vonatkozásában fennálló feladataik teljesítéséről.

(4)   Az EKB által az ebben a cikkben meghatározott tájékoztatási követelményen túlmenően az INH-k saját kezdeményezésükre bejelenthetnek az EKB-nak bármely más olyan INH felügyeleti eljárást, amely:

(5)   Ha az EKB valamely INH-t felkéri valamely lényeges INH felügyeleti eljárás konkrét aspektusainak további értékelésére, e felkérésben meg kell határozni az érintett aspektusokat. Az értelemszerűen az EKB, illetve az INH biztosítja, hogy a másik félnek elegendő idő álljon rendelkezésére az eljárás és az SSM egésze eredményes működésének lehetővé tételéhez.

(1)   Annak érdekében, hogy az EKB képes legyen a rendszer működése feletti, az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének c) pontjában megállapított felülvigyázói hatásköreinek gyakorlására, az INH-k megküldik az EKB-nak a (2) és (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelő felügyeleti határozatok tervezetét, amennyiben a határozattervezet olyan kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezeteket érint, amelyek tekintetében – az EKB által kockázati helyzetük és a belföldi pénzügyi rendszerre potenciálisan gyakorolt hatásuk vonatkozásában meghatározott általános kritériumok alapján – az információkat számára be kell jelenteni.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a felügyeleti határozatok tervezetét azt megelőzően kell az EKB-nak megküldeni, hogy azt a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetnek megküldenék, ha az ilyen határozatok:

(3)   Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott tájékoztatási követelményen túlmenően az INH-k megküldenek az EKB-nak minden más olyan felügyeleti határozattervezetet, amely(ről):

(4)   Az INH-k a határozat elfogadásának tervezett napja előtt legalább 10 nappal megküldik az EKB-nak az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelő és ennélfogva lényeges felügyeleti határozattervezetnek minősülő határozattervezeteket. Az EKB a határozattervezetről a határozat elfogadásának tervezett időpontja előtt ésszerű idővel fejti ki álláspontját. Sürgősség esetén az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő határozattervezetnek az EKB részére történő megküldésére az érintett INH ésszerű álló határidőt állapít meg.

(1)   Annak érdekében, hogy az EKB képes legyen a rendszer működése feletti, az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének c) pontjában megállapított felülvigyázói hatásköreinek gyakorlására, és az 1. fejezet sérelme nélkül az EKB előírhatja az INH-knak az EKB-nak történő rendszeres adatszolgáltatást a meghozott intézkedésekről és az SSM-rendelet 6. cikkének (6) bekezdésével összhangban ellátandó feladatok teljesítéséről. Az EKB évente tájékoztatja az INH-kat a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek kategóriáiról és a szükséges információk jellegéről.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított követelmények nem érintik az EKB azon jogát, hogy igénybe vegye az SSM-rendelet 10–13. cikkében említett hatásköröket a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek vonatkozásában.

(1)   E rész alkalmazásában makroprudenciális eszköz a következő eszközök bármelyike:

(2)   Az SSM-rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt makroprudenciális eljárások nem minősülnek az e rendelet értelmében vett EKB vagy INH felügyeleti eljárásnak, az egyedi felügyelt szervezetekhez intézett határozatokkal kapcsolatban az SSM-rendelet 22. cikkének sérelme nélkül.

(1)   Az SSM-rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett INH vagy KNH – amikor ilyen eszközöket kíván alkalmazni – e szándékáról a határozat meghozatala előtt tíz munkanappal értesíti az EKB-t. Ennek ellenére, ha az INH vagy a KNH makroprudenciális eszközt kíván használni, a lehető legkorábban tájékoztatja az EKB-t arról, hogy a pénzügyi rendszer tekintetében makroprudenciális vagy rendszerkockázatot azonosított, és adott esetben a tervezett eszköz részleteiről is. Ennek a tájékoztatásnak a lehetőség szerint tartalmaznia kell a tervezett intézkedés sajátosságait, ideértve az alkalmazás tervezett dátumát is.

(2)   Az INH vagy KNH e szándékbejelentést az EKB-nak teszi meg.

(3)   Ha az EKB tiltakozik az INH vagy KNH tervezett intézkedése ellen, az EKB-nak ezt a szándék bejelentését követő öt munkanapon belül meg kell indokolnia. E tiltakozást írásban kell megtenni és annak tartalmaznia kell a tiltakozás indokait is. Az INH-nak vagy KNH-nak megfelelően mérlegelnie kell az EKB indokait, mielőtt adott esetben további lépéseket tenne a döntés ügyében.

(1)   Ha az SSM-rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amikor az EKB – saját kezdeményezésére vagy valamely INH vagy KNH javaslatára – magasabb tőkepuffer-követelményeket vagy a rendszerkockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedéseket kíván alkalmazni, szorosan együttműködik az érintett tagállamok KNH-ival, és ezt a szándékát a határozathozatal előtt tíz munkanappal bejelenti az KNH-nak vagy INH-nak. Ennek ellenére, ha az EKB a magasabb tőkepuffer-követelményeket vagy a rendszerkockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedéseket olyan hitelintézetek szintjén kívánja alkalmazni, amelyekre az uniós jogszabályokban meghatározott esetekben a 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben meghatározott eljárások vonatkoznak, a lehető legkorábban tájékoztatja az INH-t vagy KNH-t a pénzügyi rendszer tekintetében makroprudenciális vagy rendszerkockázatot azonosításáról, és lehetőség szerint a tervezett eszköz részleteiről is. Ennek a tájékoztatásnak lehetőség szerint tartalmaznia kell a tervezett intézkedés sajátosságait, ideértve az alkalmazás tervezett dátumát is.

(2)   Ha az érintett INH-k vagy KNH-k bármelyike tiltakozik az EKB tervezett intézkedése ellen, ezt az EKB szándékáról küldött értesítés kézhezvételét követő öt munkanapon belül az EKB számára meg kell indokolnia. E tiltakozást írásban kell megtenni és annak tartalmaznia kell a tiltakozás indokait is. Az EKB megfelelően mérlegeli ezeket az indokokat, mielőtt adott esetben ténylegesen döntést hozna.

(1)   Attól a naptól kezdődően, amikortól az SSM-rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti, az EKB és valamely nem euroövezeti tagállam INH-ja között szoros együttműködést létesítő EKB-határozatot alkalmazni kell, és e szoros együttműködés megszűnéséig az EKB látja el az SSM-rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 5. cikkében említett feladatokat a szoros együttműködésben részt vevő érintett tagállamban székhellyel rendelkező felügyelt szervezetekkel és csoportokkal kapcsolatban, az SSM-rendelet 6. cikkének megfelelően.

(2)   Ha az SSM-rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti szoros együttműködés létrejött, az EKB és a szorosan együttműködő INH – a szoros együttműködésben részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező jelentős felügyelt szervezetek és csoportok, illetve kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és csoportok tekintetében – hasonló helyzetben lesznek, mint az euroövezeti tagállamokban székhellyel rendelkező jelentős felügyelt szervezetek és csoportok, illetve kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és csoportok esetében, figyelembe véve azt, hogy az EKB-nak nincsenek közvetlen hatályú hatáskörei a szoros együttműködésben részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező jelentős felügyelt szervezetek és csoportok, illetve kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és csoportok felett.

(3)   Az EKB az SSM-rendelet 6. cikkének megfelelően utasításokat adhat a szorosan együttműködő INH-nak a jelentős felügyelt szervezetek és csoportok vonatkozásában, és csak általános utasításokat a kevésbé jelentősnek minősülő szervezetek és csoportok vonatkozásában.

(4)   A szoros együttműködés azon a napon ér véget, amelyen a szoros együttműködésben részt vevő tagállam vonatkozásában az EUMSZ 139. cikke szerinti eltérés a 140. cikk (2) bekezdése szerint megszűnik, és akkor e rész rendelkezéseinek alkalmazhatósága megszűnik.

(1)   Az SSM-rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 5. cikkében említett feladatok tekintetében az EKB utasításokat adhat, elvárásokat fogalmazhat meg vagy iránymutatásokat adhat ki.

(2)   Ha az EKB úgy véli, hogy a szorosan együttműködő INH-nak valamely felügyelt szervezet vagy csoport vonatkozásában el kellene fogadnia az SSM-rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett feladatokhoz kapcsolódó valamely intézkedést, az adott INH-hoz:

(3)   Ha az EKB úgy véli, hogy a szorosan együttműködő INH-nak vagy KNH-nak valamely felügyelt szervezet vagy csoport vonatkozásában el kellene fogadnia az SSM-rendelet 5. cikkében említett feladatokhoz kapcsolódó valamely intézkedést, az adott INH-hoz vagy KNH-hoz általános vagy konkrét utasítást, kérést vagy iránymutatást intézhet, amelyben előírja magasabb tőkepuffer-követelmények vagy a rendszerkockázatok, illetve a makroprudenciális kockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedések alkalmazását.

(4)   Az EKB az utasításban, kérésben vagy iránymutatásban megjelöli az intézkedés szorosan együttműködő INH általi elfogadásának határidejét, amely nem lehet 48 óránál rövidebb, kivéve, ha helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében elengedhetetlen az intézkedés gyorsabb elfogadása. A határidő meghatározásakor az EKB figyelembe veszi azon közigazgatási és eljárási jogszabályokat, amelyeknek a szorosan együttműködő érintett INH-nak be kell tartania.

(5)   A szorosan együttműködő INH minden szükséges intézkedést megtesz az EKB utasításainak, kéréseinek vagy iránymutatásainak teljesítésére, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EKB-t a meghozott intézkedésekről.

(1)   A felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok jogállásának jelentősként vagy kevésbé jelentősként történő meghatározásáról szóló IV. rész rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szoros együttműködésben részt vevő tagállamokban található felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok tekintetében, e cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   A szorosan együttműködő INH biztosítja, hogy a IV. részben megállapított eljárásokat alkalmazni lehessen a tagállamában székhellyel rendelkező felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok vonatkozásában.

(3)   Olyan körülmények között, amikor a IV. rész előírja az EKB-nak valamely felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz határozat intézését, az EKB – a felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz határozat intézése helyett – utasítást ad ki a szorosan együttműködő INH-nak, és ez az INH intéz az utasításnak megfelelő határozatot a felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz.

(1)   A szokásos eljárásokról szóló V. rész rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szoros együttműködésben részt vevő tagállamokban található felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok tekintetében, e cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   A szorosan együttműködő INH biztosítja, hogy az V. részben megállapított eljárásokat alkalmazni lehessen a tagállamában székhellyel rendelkező felügyelt szervezetek vonatkozásában. A szorosan együttműködő INH biztosítja különösen, hogy az EKB megkapjon minden olyan információt és dokumentációt, amelyre szüksége vagy az SSM-rendelettel ráruházott feladatok ellátásához.

(3)   Olyan körülmények között, amikor az V. rész előírja az EKB-nak valamely felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz határozat intézését, az EKB – a felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz határozat intézése helyett – utasítást ad ki a szorosan együttműködő INH-nak, és ez az INH intéz az utasításnak megfelelő határozatot a felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz.

(4)   Olyan körülmények között, amikor az V. rész előírja az érintett INH-nak határozattervezet elkészítését, a szorosan együttműködő INH a határozattervezetet benyújtja az EKB-hoz és utasításokat kér.

(1)   A közigazgatási szankciókról szóló X. rész rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szoros együttműködésben részt vevő tagállamokban e cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   Olyan körülmények között, amikor az SSM-rendelet 18. cikke e rendelet X. részével összefüggésben előírja az EKB-nak valamely felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz határozat intézését, az EKB – a felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz határozat intézése helyett – utasítást ad ki a szorosan együttműködő INH-nak, és ez az INH intéz az utasításnak megfelelő határozatot a felügyelt szervezethez vagy felügyelt csoporthoz.

(3)   Olyan esetekben, amikor az SSM-rendelet 18. cikke vagy e rendelet X. része előírja az érintett INH-nak valamely jelentős felügyelt szervezethez vagy jelentős felügyelt csoporthoz határozat intézését, a szorosan együttműködő INH eljárást indít az annak biztosításához szükséges intézkedések meghozatal céljából, hogy csak az EKB utasítására róják ki a megfelelő közigazgatási szankciókat. A szorosan együttműködő INH a határozat elfogadása után tájékoztatja az EKB-t.

(1)   Az SSM-rendelet 10–13. cikkének tekintetében folyó együttműködésről szóló IX. rész rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szoros együttműködésben részt vevő tagállamokban található felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok tekintetében.

(2)   A szorosan együttműködő INH az EKB utasításainak megfelelően veszi igénybe az SSM-rendelet 10–13. cikke szerinti vizsgálati hatásköreit.

(3)   A szorosan együttműködő INH az SSM-rendelet 10–13. cikke szerinti vizsgálati hatásköreinek igénybe vételéből származó megállapításokat átadja az EKB-nak.

(4)   A szorosan együttműködő INH biztosítja, hogy az EKB személyzetének kijelölt tagjai megfigyelőként részt vehessenek az SSM-rendelet 10–13. cikke szerinti minden vizsgálatban.

(1)   A II. és a VI. rész rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szoros együttműködésben részt vevő tagállamokban található jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok tekintetében, e cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   A szoros együttműködésben részt vevő INH biztosítja, hogy az EKB megkapjon a jelentős felügyelt szervezetektől, illetve azokra vonatkozóan minden olyan információt és adatszolgáltatást, amelyet maga a szoros együttműködésben részt vevő INH kap, és amelyek szükségesek az SSM-rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok elvégzéséhez.

(3)   Minden egyes, a szoros együttműködésben részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport felügyeletére közös felügyeleti csoportot kell létrehozni. A közös felügyeleti csoport tagjait a 4. cikknek megfelelően kell kijelölni. A szorosan együttműködő INH jelöli ki az INH alkoordinátort a jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport vonatkozásában a közvetlen eljárásra, a közös felügyeleti csoport koordinátorának utasításaival összhangban.

(4)   A szorosan együttműködő INH biztosítja, hogy az EKB személyzetének kijelölt tagjai részt vehessenek a jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport vonatkozásában végzett helyszíni vizsgálatokban. Az EKB határozhatja meg az EKB személyzete megfigyelőként részt vevő tagjainak számát.

(5)   Az összevont felügyelettel és a felügyeleti kollégiumokkal összefüggésben olyan körülmények között, amikor az anyavállalat székhelye euroövezeti tagállamban vagy a mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállamban van, illetékes hatóságként az EKB az összevont felügyeletet ellátó hatóság és betölti a felügyeleti kollégiumok elnöki tisztét. Az EKB felkéri a szorosan együttműködő érintett INH-t az INH személyzete megfigyelőként eljáró tagjának kijelölésére. Az EKB eljárhat a szorosan együttműködő érintett INH-nak adott utasítások útján.

(1)   Az INH-k azon feladatokra vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, amelyeket az SSM-rendelet alapján nem ruháztak az EKB-ra, a szorosan együttműködő INH csak az EKB utasítására fogad el határozatokat saját tagállamában a jelentős felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok vonatkozásában. A szorosan együttműködő INH az EKB-tól utasításokat kérhet.

(2)   A szorosan együttműködő INH haladéktalanul az EKB rendelkezésére bocsátja a jelentős felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok vonatkozásában hozott összes határozatot.

(3)   A szorosan együttműködő INH egyaránt tájékoztatja az EKB-t: a) azokról a határozatokról, amelyeket az SSM-rendelet alapján át nem ruházott feladatokra vonatkozó hatásköreiben hoz; és b) azokról a határozatokról, amelyeket az EKB utasítására – az e részben előírtak szerint – hoz.

(1)   A VII. rész rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a szoros együttműködésben részt vevő tagállamokban található kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok tekintetében, a következő rendelkezéseknek megfelelően.

(2)   Az SSM felügyeleti eredményei következetességének biztosítása érdekében az EKB általános utasítást vagy iránymutatást adhat ki, illetve kérést intézhet a szorosan együttműködő INH-hoz, amelyben előírja felügyeleti határozat elfogadását a szoros együttműködésben részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoport vonatkozásában. Az ilyen általános utasítások, iránymutatások vagy kérések vonatkozhatnak hitelintézetek csoportjaira vagy kategóriáira.

(3)   Az EKB a szorosan együttműködő INH-hoz arra vonatkozó kérést is intézhet, hogy végezze el valamely lényeges INH eljárás aspektusainak további vizsgálatát, az SSM-rendelet 6. cikke (7) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában előírtak szerint.

(1)   Az EKB – az uniós jogszabályok titoktartási követelményei mellett – tájékoztatja a szorosan együttműködő INH-t a felügyeleti tanács olyan teljes határozattervezetéről, amely a szoros együttműködésben részt vevő tagállamban található felügyelt szervezettel vagy felügyelt csoporttal kapcsolatos.

(2)   Ha a szorosan együttműködő INH nem ért egyet a felügyeleti tanács olyan teljes határozattervezetével, a teljes határozattervezet kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban közli a Kormányzótanáccsal az egyet nem értése okait.

(3)   A Kormányzótanács a kérdésben az értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül dönt, teljes mértékben figyelembe véve az egyet nem értés megadott indokait, és döntését írásban indokolja a szorosan együttműködő INH-nak.

(4)   A szoros együttműködésben részt vevő tagállam kérheti az EKB-tól a szoros együttműködés azonnali hatállyal történő megszüntetését, és az ezt követően meghozott határozat rá nézve nem lesz kötelező.

(1)   Az EKB értesíti a szorosan együttműködő INH-t a Kormányzótanács felügyeleti tanács teljes határozattervezete elleni kifogásáról.

(2)   Ha a szorosan együttműködő INH nem ért egyet a Kormányzótanács felügyeleti tanács olyan teljes határozattervezete elleni kifogásával, a Kormányzótanács kifogásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban közli az EKB-val az egyet nem értése okait.

(3)   A Kormányzótanács az indokolt egyet nem értés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli véleményt ad a szorosan együttműködő INH által kifejezett indokolt egyet nem értésről, és indokolás mellett megerősíti vagy visszavonja kifogását. Az EKB tájékoztatja erről a szorosan együttműködő INH-t.

(4)   Ha a Kormányzótanács kifogását megerősíti, a szorosan együttműködő INH a Kormányzótanács kifogásának megerősítéséről való értesülését követő öt napon belül értesítheti az EKB-t, hogy nem fogja kötni egyetlen olyan határozat sem, amelyet azon kezdeti teljes határozattervezet módosítását követően hoztak, amelyet a Kormányzótanács kifogásol.

Az EKB ebben esetben a felügyeleti hatékonyságot kellően figyelembe véve mérlegeli az adott INH-val folytatott szoros együttműködés felfüggesztését vagy megszüntetését, és határozatot hoz a kérdésben. Az EKB figyelembe veszi különösen az SSM-rendelet 7. cikkének (7) bekezdésében említett tényezőket.

(1)   Az SSM-rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárások alkalmazásában az ebben a rendeletben előírt eljárások érvényesülnek, az SSM-rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(2)   Az SSM-rendelet 18. cikkének (7) bekezdésében előírt eljárások alkalmazásában az e rendeletben előírt eljárások kiegészítik a 2532/98/EK rendeletben megállapított szabályokat, valamint azokat az SSM rendelet 25. és 26. cikkében foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(1)   Az EKB független vizsgálati egységet (a továbbiakban: független vizsgálati egység) hoz létre, amely az EKB által kijelölt vizsgáló tisztviselőkből áll.

(2)   A vizsgáló tisztviselők az érintett felügyelt szervezet közvetlen vagy közvetett felügyeletében vagy engedélyezésében nem vehetnek részt, és e tisztség betöltése előtt két évig ilyen tevékenységet nem végezhettek.

(3)   A vizsgáló tisztviselők vizsgálati funkciójukat a felügyeleti tanácstól és a Kormányzótanácstól függetlenül látják el és nem vehetnek részt a felügyeleti tanács vagy a Kormányzótanács tanácskozásaiban.

(1)   A 124. cikkben említett vélt jogsértések kivizsgálása céljára a vizsgálati egység gyakorolhatja az EKB-nak az SSM-rendelettel biztosított hatásköröket.

(2)   Amennyiben egy vizsgálattal összefüggésben az EKB SSM-rendeletben biztosított hatáskörei alapján kérést intéznek egy felügyelt szervezethez, a vizsgálati egység határozza meg a vizsgálat tárgyát és célját.

(3)   A vizsgálati egység feladatai ellátásakor betekinthet az EKB – és adott esetben az érintett INH – által felügyeleti tevékenységeik során összegyűjtött valamennyi dokumentumba és információba.

(1)   A vizsgálat befejezésekor és a teljes határozattervezet iránti javaslat elkészítése és felügyeleti tanács elé terjesztése előtt a vizsgálati egység írásban értesíti az érintett felügyelt szervezetet az elvégzett vizsgálat megállapításairól és az azokkal kapcsolatban emelt kifogásokról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítésben a vizsgálati egység tájékoztatja az érintett felügyelt szervezetet arról a jogáról, hogy írásban nyilatkozhat a vizsgálati egységnek a tervezetben rögzített tényállásra és a szervezet elleni kifogásokra, beleértve azon egyedi rendelkezéseket is, amelyek feltételezetten megsértésre kerültek, továbbá e beadvány benyújtására ésszerű határidőt tűz. Az EKB nem köteles a vizsgálati egység által tűzött határidő lejárata után beérkezett írásbeli nyilatkozat figyelembevételére.

(3)   A vizsgálati egység az (1) bekezdés szerinti értesítést követően felkérheti az érintett felügyelt szervezetet egy szóbeli meghallgatáson való részvételre is. A vizsgálattal érintett feleket a meghallgatáson ügyvédek vagy más képesített személyek képviselhetik/segíthetik. A szóbeli meghallgatások nem nyilvánosak.

(4)   A vizsgálati egység irataiba való betekintés jogát a 32. cikknek megfelelően kell meghatározni.

(1)   Ha valamely vizsgálati egység megítélése szerint a felügyelt szervezetre közigazgatási szankciót kell kiróni, a vizsgálati egység benyújtja a teljes határozattervezetre vonatkozó javaslatot a felügyeleti tanácshoz, amelyben megállapítja, hogy a felügyelt szervezet jogsértést követett el és meghatározza a kirovandó közigazgatási szankciót. A vizsgálati egység a vizsgálatról készült ügyiratot is benyújtja a felügyeleti tanácshoz.

(2)   A vizsgálati egység a teljes határozattervezet iránti javaslatát csak olyan tényekre és kifogásokra alapozza, amelyekre a felügyelt szervezetnek lehetősége volt észrevételek megtételére.

(3)   Ha a felügyeleti tanács úgy ítéli meg, hogy a vizsgálati egység által benyújtott ügyirat hiányos, visszaküldheti az ügyiratot – indokolt hiánypótlási kérés kíséretében – a vizsgálati egységhez. A 125. cikk megfelelően alkalmazandó.

(4)   Ha a felügyeleti tanács a teljes ügyirat alapján egy vagy több jogsértés vonatkozásában és a tényállás alapján egyetért a vizsgálati egység teljes határozattervezet iránti javaslatával, elfogadja a vizsgálati egység teljes határozattervezet iránti javaslatát azon jogsértés vagy jogsértések vonatkozásában, amelyek megtörténtével egyetért. Amennyiben a felügyeleti tanács a javaslattal nem ért egyet, a határozatot e cikk vonatkozó bekezdései alapján kell meghozni.

(5)   Ha a felügyeleti tanács a teljes ügyirat alapján úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett teljes határozattervezet iránti javaslatban ismertetett tényállás nem tár fel a 124. cikkben említett jogsértésre elegendő bizonyítékot, úgy elfogadhatja az ügyet lezáró teljes határozattervezetet.

(6)   Ha a felügyeleti tanács a teljes ügyirat alapján egyetért a vizsgálati egység teljes határozattervezet iránti javaslatában szereplő azon megállapítással, hogy a felügyelt szervezet jogsértést követett el, de nem ért egyet az közigazgatási szankcióra vonatkozó ajánlással, elfogadja a teljes határozattervezet iránti javaslatot, meghatározva az általa helyénvalónak tekintett közigazgatási szankciót.

(7)   Ha a felügyeleti tanács a teljes ügyirat alapján nem ért egyet a vizsgálati egység teljes határozattervezet iránti javaslatával, de megállapítja, hogy a felügyelt szervezet egy másik jogsértést követett el vagy a vizsgálati egység javaslata más tényálláson alapul, írásban értesíti az érintett felügyelt szervezetet megállapításairól és az érintett felügyelt szervezettel szemben felhozott kifogásokról. A 126. cikk (2)–(4) bekezdése megfelelően alkalmazandó a felügyeleti tanács vonatkozásában is.

(8)   A felügyeleti tanács elkészít egy teljes határozattervezetet, amelyben megállapítja, hogy a felügyelt szervezet elkövette-e a jogsértést és meghatározza az esetlegesen kirovandó közigazgatási szankciót.

(9)   A felügyeleti tanács által elfogadott és a Kormányzótanács számára javasolandó teljes határozattervezet csak olyan tényekre és kifogásokra alapítható, amelyekre a felügyelt szervezetnek lehetősége volt észrevételek megtételére.

(1)   Az EKB rendelet vagy felügyeleti határozat folyamatos megsértése esetén az EKB kényszerítő bírságot róhat ki azzal a céllal, hogy kényszerítse az érintett személyeket a rendelet vagy felügyeleti határozat betartására. Az EKB az SSM-rendelet 22. cikkének eljárási szabályait és e rendelet III. részének 2. címét alkalmazza.

(2)   A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a jogsértés minden napjára fel kell számítani mindaddig, amíg az érintett személy az EKB vonatkozó rendeletét vagy felügyeleti határozatát nem teljesíti.

(3)   A kényszerítő bírság felső korlátja a 2532/98/EK rendeletben meghatározott mérték. A vonatkozó időszak számítása a kényszerítő bírságot kirovó határozatban meghatározott napon kezdődik. A határozatban előírt legkorábbi nap az a nap, amelyen az érintett személyt értesítik az EKB kényszerítő bírság kirovására vonatkozó indokairól.

(4)   A kényszerítő bírság legfeljebb a (3) bekezdésben említett határozatban meghatározott napot követő hat hónapos időszakra róható ki.

(1)   Az EKB felügyelt szervezetekre közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó hatásköre öt éves elévülési határidőn belül gyakorolható, amely határidő számítása a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismételt jogsértés esetében az elévülési határidő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(2)   Az igazgatási pénzbírság kirovására vonatkozó elévülési határidőt megszakítja az EKB részéről a 124. cikk szerinti jogsértés kivizsgálása vagy azzal kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett bármely intézkedése. Az elévülési határidő azon a napon szakad meg, amikor az intézkedésről érintett felügyelt szervezetet értesítik.

(3)   Az elévülési határidő a megszakadást követően újra kezdődik. Az elévülési határidő azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési határidő kétszeresének megfelelő időszak eltelik anélkül, hogy az EKB közigazgatási szankciót nem rovott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azon időtartammal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(4)   Az közigazgatási szankció kirovásának elévülési határideje nyugszik az EKB Kormányzótanácsa határozatára a felülvizsgálati testület előtti felülvizsgálati eljárás vagy a Bíróság előtti fellebbezési eljárás alatt.

(5)   Az elévülési határidő nyugszik a felügyelt szervezet ellen ugyanazon tényállás alapján folyamatban lévő büntetőeljárás alatt is.

(1)   Az EKB SSM-rendelet 18. cikkének (1) és (7) bekezdése szerinti határozat végrehajtására vonatkozó hatásköre öt éves elévülési határidőn belül gyakorolható, amely határidő számítása a szóban forgó határozat elfogadásának napján kezdődik.

(2)   A közigazgatási szankció végrehajtására vonatkozó elévülési határidőt megszakítja az EKB részéről az érintett közigazgatási szankció kifizetésének vagy fizetési feltételeinek kikényszerítését szolgáló bármely intézkedése.

(3)   Az elévülési határidő a megszakadást követően újra kezdődik.

(4)   A közigazgatási szankció végrehajtására vonatkozó elévülési határidő nyugszik az alábbi időtartamok alatt:

(1)   Az EKB indokolatlan késedelem nélkül az érintett felügyelt szerveztet történő értesítést követően közzéteszi a honlapján a 120. cikkben meghatározott, a mechanizmusban részt vevő tagállamban található felügyelt szervezetre közigazgatási szankciót kirovó határozatokat, beleértve a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel:

Ilyen körülmények között a közigazgatási szankciókra vonatkozó határozatokat anonimizált módon kell közzétenni. Alternatív megoldásként, amennyiben az említett körülmények előreláthatólag meg fognak szűnni, az e bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható.

(2)   Ha a Bíróság előtt folyamatban van az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés, az EKB indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi hivatalos honlapján a szóban forgó fellebbezés állására vonatkozó információkat, valamint annak kimenetelét.

(3)   Az EKB biztosítja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információk legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon.

(1)   A jelentős felügyelt szervezetek tekintetében valamely INH kizárólag az EKB kérésére abban az esetben indít eljárást, ha arra az SSM-rendelet alapján az EKB-ra ruházott feladatok ellátása érdekében szükség van, az annak biztosítását célzó intézkedés érdekében, hogy az SSM-rendelet 18. cikkének (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó esetekben megfelelő szankciókat rójanak ki. Ebbe az ügykörbe tartozik az alábbiak alkalmazása:

E bekezdés rendelkezései nem járnak az INH-knak az EKB-ra át nem ruházott feladatok tekintetében a nemzeti jogszabályok alkalmazását illetően saját kezdeményezésű eljárás indítására vonatkozó lehetőségének a sérelmével.

(2)   Valamely INH felkérheti az EKB-t az (1) bekezdésben említett ügyekben eljárás megindítására.

(3)   A mechanizmusban részt vevő tagállam INH-ja értesíti az EKB-t az EKB kezdeményezésére az (1) bekezdés szerint megindított szankcionálási eljárás befejezéséről. Az EKB-t tájékoztatni kell különösen az esetlegesen kirótt szankciók mértékéről.

(1)   Az SSM-rendelet 10. cikkének megfelelően és az irányadó uniós jog szerint és azzal összhangban az EKB kötelezheti az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett jogi vagy természetes személyeket minden olyan információ átadására, amelyek szükségesek az SSM-rendelettel ráruházott feladatok ellátásához. Az EKB megjelöli az érintett információkat és azt az ésszerű határidőt, amelyen belül azokat az EKB-nak meg kell adni.

(2)   Az EKB – mielőtt előírná az információk SSM-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő megadását – először figyelembe veszi az INH-knál már rendelkezésre álló információkat.

(3)   Az EKB az érintett INH rendelkezésére bocsátja minden olyan információ másolatát, amelyet azoktól a jogi vagy természetes személyektől kapott, amelyekhez/akikhez információkérést intézett.

(1)   Az EKB feladata azon irányadó uniós jogszabályok betartásának biztosítása, amely a hitelintézetekre követelményeket ír elő az illetékes hatóságoknak történő adatszolgáltatás terén.

(2)   Az EKB ebből a célból rendelkezik a jelentős felügyelt szervezetek vonatkozásában a felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, irányadó uniós jogszabályokban előírt feladatokkal és hatáskörökkel. A kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek vonatkozásában az INH rendelkezik a felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, irányadó uniós jogszabályokban előírt feladatokkal és hatáskörökkel.

(3)   A (2) bekezdés ellenére és eltérő rendelkezés hiányában minden felügyelt szervezetnek az érintett INH-val kell közölnie az irányadó uniós jogszabályoknak megfelelően rendszeresen szolgáltatandó adatokat. Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a felügyelt szervezetek által teljesítendő minden adatszolgáltatást az INH-khoz kell benyújtani. A kezdeti adatellenőrzéseket ezek a hatóságok végzik el és az információkat az EKB rendelkezésére bocsátják.

(4)   Az EKB szervezi meg a felügyelt szervezetek által szolgáltatott adatok összegyűjtéséhez és minőségellenőrzéséhez kapcsolódó eljárásokat, az irányadó uniós jogszabályok és az EBH végrehajtás-technikai standardjai szerint és azoknak megfelelően.

(1)   Az EKB vizsgálatot folytat az SSM-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett bármely jogi vagy természetes személy vonatkozásában valamely EKB-határozat alapján. E határozatnak a következőket kell tartalmaznia:

(2)   Ha az (1) bekezdésnek megfelelően indított vizsgálatot az SSM-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett jogi vagy természetes személy telephelyén vagy lakóhelyén végzik el, azt az 5. címben említett helyszíni vizsgálati csoportnak kell lefolytatnia.

(1)   Az EKB az SSM-rendelettel ráruházott feladatok ellátása érdekében az SSM-rendelet 12. cikke szerint a 144. cikkben említett helyszíni vizsgálati csoportokat jelölhet ki az SSM-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett jogi személyek telephelyein az összes szükséges helyszíni ellenőrzés elvégzésére.

(2)   A 142. cikk sérelme nélkül és az SSM-rendelet 12. cikkének (3) bekezdése szerint helyszíni ellenőrzéseket az EKB határozata alapján lehet végezni, amely legalább a következőket meghatározza:

(3)   Ha a helyszíni ellenőrzés az EKB határozata alapján elvégzett, a 142. cikkben vizsgálatot követi, és amennyiben a helyszíni ellenőrzés célja és hatóköre a vizsgálatéval megegyezik, az EKB és az INH tisztviselői és más általuk felhatalmazott személyek ugyanazon határozat alapján kapnak bejutási engedélyt a vizsgálattal érintett jogi személy telephelyére és ingatlanára, az SSM-rendelet 12. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban és 13. cikkének sérelme nélkül.

(1)   Az EKB felel a helyszíni vizsgálati csoport INH-k bevonásával történő létrehozásáért és összetételéért, az SSM-rendelet 12. cikkének megfelelően.

(2)   Az EKB jelöli ki a helyszíni vizsgálati csoport vezetőjét az EKB és az INH személyzetének tagjai közül.

(3)   Az EKB és az INH konzultálnak egymással és megegyeznek az INH helyszíni vizsgálati csoportok vonatkozásában rendelkezésre álló forrásinak felhasználásáról.

(1)   Az EKB a helyszíni ellenőrzésnek alávetett jogi személyt legalább helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt öt munkanappal értesíti a 143. cikk (2) bekezdésében említett EKB-határozatról és a helyszíni vizsgálati csoport tagjainak nevéről. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának helye szerinti tagállam INH-ját legalább egy héttel a helyszíni ellenőrzéssel érintett jogi személy értesítése előtt értesíti az ellenőrzésről.

(2)   Ha az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EKB anélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, hogy arról előzetesen értesítette volna a felügyelt szervezetet. Az INH-t az ilyen ellenőrzés megkezdése előtt a lehető legkorábban értesíteni kell.

(1)   A helyszíni ellenőrzést végzők követik a helyszíni vizsgálati csoport vezetőjének utasításait.

(2)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezet jelentős felügyelt szervezet, a helyszíni vizsgálati csoport vezetőjének feladata a helyszíni vizsgálati csoport és az adott jelentős felügyelt szervezet felügyeletéért felelős közös felügyeleti csoport közötti koordináció.

(1)   Az EKB 2014. november 4-e előtt legalább két hónappal határozatot intéz minden olyan felügyelt szervezethez, amelynek vonatkozásában átveszi az SSM-rendelettel ráruházott feladatokat, megerősítve, hogy a szervezet jelentős felügyelt szervezet. Azon felügyelt szervezetek esetében, amelyek jelentős felügyelt csoport tagjai, az EKB az EKB határozatot a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén álló felügyelt szervezettel közli, és biztosítja azt, hogy a jelentős felügyelt csoportba tartozó felügyelt szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak. Ezek a határozatok 2014. november 4-én lépnek hatályba.

(2)   Ha az EKB az (1) bekezdés ellenére 2014. november 4-e előtt megkezdi az SSM-rendelettel ráruházott feladatok ellátását, az érintett szervezethez és INH-hoz határozatot intéz. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában ez a határozat a közléssel lép hatályba. Az érintett INH-t az ilyen határozat meghozatalára vonatkozó szándékról a lehető legkorábban értesíteni kell.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti határozat elfogadása előtt az EKB az érintett felügyelt szervezet számára lehetőséget ad írásbeli nyilatkozattételre.

(1)   Az INH-k legkésőbb 2014. augusztus 4-ig közlik az EKB-val az általuk engedélyezett hitelintézetek nevét, és az ezekre a hitelintézetekre vonatkozó jelentést az EKB által meghatározott formában.

(2)   Ha az EKB az (1) bekezdés ellenére 2014. november 4-e előtt megkezdi az SSM-rendelettel ráruházott feladatok ellátását, felkérheti az INH-t, hogy a felkérésben megadott ésszerű határidőn belül közölje az EKB-val az érintett hitelintézetek nevét, és az ezekre a hitelintézetekre vonatkozó jelentést az EKB által meghatározott formában.

(1)   Az EKB eltérő döntésének hiányában ha valamely INH olyan felügyeleti eljárást indított, amely az SSM-rendelet alapján az EKB hatáskörébe kerül át és erre 2014. november 4. előtt kerül sor, a 48. cikkben megállapított eljárásokat kell alkalmazni.

(2)   A 48. cikkben foglaltaktól való eltérésként ez a cikk a szokásos eljárásokra is vonatkozik.

(1)   A (2) bekezdés szerint olyan körülmények között, amikor az EUMSZ 139. cikke szerinti eltérés az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdése szerint megszűnik valamely tagállam vonatkozásában, a 148–150. cikket megfelelően alkalmazni kell az e tagállamok INH-ja által indított felügyeleti eljárások vagy meghozott felügyeleti határozatok tekintetében.

(2)   A 149. és 150. cikkben foglalt, a 2014. november 4-é re vonatkozó hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy arra a napra vonatkozik, amikor az érintett tagállamban az eurót bevezetik.