A 2014. évi átfogó értékelésben az euroövezetben a (Litvániával együtt számított) teljes banki eszközállomány mintegy 82%-át lefedő 130 bank pénzügyi állapotát mértük fel.
Az értékelés, amelyet az EKB a nemzeti felügyeletekkel együttműködve végzett el 2013 novembere és 2014 októbere között, fontos lépés volt az egységes felügyeleti mechanizmus teljes körű működésének előkészítésében.
Számokban | |
---|---|
Értékelésbe bevont bankok száma | 130 (három litván bankcsoporttal együtt) |
Időtartam | 12 hónap |
Vizsgált banki eszközállomány (%) | kb. 82% |
Érintett nemzeti felügyeletek száma | 26 |
Érintett személyek száma | kb. 6000 |
Az átfogó értékelés végén közzétettük az összesített eredményeket és az egyes bankok szintjén gyűjtött adatokat a felügyeleti intézkedésekről szóló ajánlásokkal együtt.
Az eszközminőség-vizsgálatban vagy a stresszteszt alapforgatókönyvében megállapított hiányosságokat 2015. április végéig, míg a kedvezőtlen forgatókönyv szerint azonosított hiányosságokat 2015. július végéig kell pótolni.
Az EKB az eredményeket a napi felügyeletben novembertől veszi figyelembe, mégpedig a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat (SREP) részeként, elsősorban a bankok kockázatainak, irányítási rendszerének, valamint tőke- és likviditási helyzetének folyamatos értékelésénél.
Az átfogó értékelés két fő pilléren nyugszik:
A minőségbiztosított stresszteszt-eredményeket ún. összekapcsolással integráltuk az eszközminőség-vizsgálat eredményeivel.
Az összekapcsolás különböztette meg az átfogó értékelést az összes korábbi európai vizsgálattól. Összekapcsolta és alátámasztotta a konkrét eszközminőség-vizsgálatot és az előretekintő stressztesztet, ezzel megerősítve az egész vizsgálatot.
Az eszközminőség-vizsgálat teljes körű eredményét valamennyi banknál az induló mérlegpozíciók kiigazításával adtuk hozzá a stressztesztek eredményeihez.
Az átfogó értékelés – a tőkekövetelményekről szóló irányelvben (CRD IV) és rendeletben foglalt meghatározás szerint – az elsődleges alapvető tőke (Common Equity Tier 1) 8%-os küszöbértékét vette alapul, ideértve az átmeneti szabályokat is mind az eszközminőség-vizsgálat, mind a stresszteszt alapforgatókönyve esetén.
A stressztesztelés során mind az alapforgatókönyv, mind a kedvezőtlen forgatókönyv esetén megvizsgáltuk, mennyire rugalmasan alkalmazkodnak a bankok egy stresszhelyzetben. Az alapforgatókönyv értelmében az EU gazdasága 2016-ig az Európai Bizottság prognózisával összhangban fejlődik, a kedvezőtlen forgatókönyv esetén viszont a makrogazdasági folyamatok egyértelműen romlanak.
Az EKB a stresszteszt módszertanát az EBH-val és a kedvezőtlen forgatókönyvet összeállító Európai Rendszerkockázati Testülettel szorosan együttműködve dolgozta ki. Az alapforgatókönyvet az Európai Bizottság dolgozta ki.
Az átfogó értékelést az EKB a részt vevő tagállamok nemzeti felügyeleteivel közösen, független külső felek támogatása mellett végezte el.
Az EKB feladata volt:
Az egyes országokban a nemzeti felügyeletek feladata volt a vizsgálat lebonyolítása, ami lehetővé tette helyismeretük és szakértelmük optimális kiaknázását.
Az országok és bankok közötti konzisztenciát minőségbiztosítási intézkedésekkel értük el.